Rajtunk maradt magas sarkú

Rajtunk maradt magas sarkú

Katalin hercegné családjával a kanadai Victoria nemzetközi repülőterén 2016-ban (Fotó: REUTERS/Chris Wattie)

Egyértelmű, hogy szexuális töltetet is hordoz a magas sarkú női cipő, mégis elválaszthatatlan a hivatalos alkalmaktól. Ez régóta kiérdemelte a feminizmus kritikáját. Van, aki egyenesen a mára múlttá lett, nőket megnyomorító kínai szokáshoz, a lábelkötéshez hasonlítja a magas sarkút, hiszen a mozgásban korlátozó, nem túl kényelmes lábbelik viselése inkább vezethető vissza a férfiak egyfajta fetisizmusára és ideológiai okokra, mint a nők igényeire. 

Katalin brit hercegné például talpbetétekkel próbálja elviselhetővé tenni a magas sarkú cipőit, amelyekben órákat tölt el egy-egy hivatalos szereplés alkalmával – erről cikkezett májusban a brit bulvármédia. A hercegné szinte mindig tűsarkút visel, amikor a királyi családot képviseli. Még akkor is ilyen cipőt hordott, amikor néhány órával a szülés után bemutatta a nyilvánosságnak újszülött gyermekét. A brit Insider által megkérdezett szakértő, Victoria Arbiter érdekes módon mégis azt mondta el a lapnak: nincsen olyan előírás az udvari protokollban, amely szerint kötelező lenne a magas sarkú. Valamiért mégis ez rögzült „megfelelő viseletként”, máskülönben talán az eleganciára kényes hercegné is gyakrabban eltekintene tőle.

• De akkor miért gondoljuk, hogy az elegáns női viseletnek része a magassarkú?
• Miért hordták elmúlt történelmi korokban?
• Mit mond a női cipősarkakról a protokoll?
• Mit mondanak róla a feministák?
• És vajon kicsoda a világpolitikának az a szereplője, akit szinte sosem lehetett magassarkúban látni?

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!