Mini-Dubaj: homályos tervek, világos érdekek Rákosrendező körül
A rákosrendezői pályaudvar egyik régi épülete (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

Ön szerint hova kerül majd, ha meghal? – kérdezik bocsánatkérő mosollyal az amerikai hittérítők. Rákosrendezőn állunk, néhány lépésre a vasútállomás omladozó épületétől. Mellettünk rozsdás vakvágány fut a gizgazos, elhanyagolt munkaterület felé, hogy véget érjen néhány fűcsomó takarásában. A két megszeppent vándorprédikátor egy félreértés miatt lyukadt ki a Hősök tere helyett a senki földjén. De látványuk és kérdésük semmivel sem tűnik szürreálisabbnak, mint hogy itt hamarosan 500 méter magas felhőkarcolók, mecsetek épülhetnek egy több ezermilliárdos emírségi beruházás keretében.

Pedig a kormány kész tényként kezeli a köznyelven mini-Dubajként (hivatalosan Grand Budapestként) emlegetett projektet. Annyira, hogy januárban adásvételi szerződést kötöttek a 85 hektáros rákosrendezői terület értékesítéséről, az Egyesült Arab Emírséget képviselő Eagle Hills Hungary Zrt.-vel. Nem meglepő, hogy a biznisz körül azonnal megjelentek a NER cápái is. A főváros távhőszolgáltató cége mellett egy különös vállalkozás, a Stockton Zrt. is elővásárlási jogot szerzett egy kis földdarabra a tervezett gigaberuházás helyszínén. A Zrt.-ben pár nappal az állami szerződés megkötése előtt bukkant fel tulajdonosként Habony Árpád és Garancsi István érdekköre, akik elképesztően szerencsések vagy nagyon jól értesültek voltak az ingatlanrész és így az elővásárlási jog megszerzésekor. (Garancsi megjelenéséről a Válasz Online írt először.)

A Stockton telkét ottjártamkor lakat zárja el, a romos raktártelepek, szemetes udvarok sorát nézve pedig nehéz elhinni, hogy ebből tényleg lehet valami. Szkeptikusok a megkérdezett járókelők is. „Egy-két éven belül itt biztos nem építkeznek. Mondjuk, örülnék, ha valaki rendet vágna, nagyon sok erre a drogos, a hajléktalan. De tornyokat, a magyar földet kisajátító külföldi befektetőket nem akarok” – mondja Mezei László, akit a Rákos-patak partján, kutyasétáltatás közben állítunk meg.

• Mit gondolnak a környéken élők, és mit láttunk a helyi NER-érdekeltség területén
• Miért érzi rossz lázálomnak a Grand Budapest eddig megismert terveit Erő Zoltán főépítész?
• Miért mutyigyanús a beruházás, és mitől sántít Lázár János ötezer milliárdos csekkről szóló érvelése?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap február 6-ig kapható 2025/5. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!