Aggasztó ütemben vesztik el a svájci gleccserek jégtömegüket. Tíz év alatt 25 százalékos volt a veszteség, állapították a Svájci Gleccserfigyelő Szolgálat (GLAMOS) munkatársai. Ennek oka elsősorban az emelkedő hőmérséklet, másfelől pedig a csapadékmennyiség csökkenése. Az idei évben volt a negyedik legnagyobb a csökkenés (3 százalékos) a 2022-as, 2023-as és 2003-as évek után. (2022-ben egyetlen év alatt 6 százalékot veszítettek a gleccserfolyók tömegükből.) A tudósok figyelmeztetnek: a század végéig teljesen eltűnhet a jég Európa hegycsúcsairól – ez pedig majdnem az összes közép-európai folyó vízhozamát negatívan érintheti. Bár a csökkenés az előző század eleje óta kimutatható, a folyamat az utóbbi időben mérhetően felgyorsult: 1990 és 2000 között még csak 10, 2015 és 2025 között ellenben már 24 százalékos volt a veszteségi ráta. A problémát felismerte az ENSZ is, a 2025-ös évet a világszervezet a gleccserek megóvásának szánta, március 21-e pedig az idei évtől kezdve a gleccserek világnapja is.
A kutatók Svájc 1400 gleccseréből 20-at vizsgáltak meg tüzetesen, és az eredményeiket műholdfelvételek tanulmányozásának segítségével extrapolálták az egész országra. A kutatók szerint jelenleg csak lassítani lehetne a jégtömeg-vesztést, számolt be erről a France24 híroldal. Matthias Huss, a kutatócsoport vezetője szerint, amennyiben 30 év alatt zéróra lehetne csökkenteni a globális széndioxid-kibocsátást, akkor a svájci gleccserek nagyjából harmada megmaradhatna. Az 1400-es számot úgy kell értelmezni, hogy 1970 óta 1100 gleccser teljes egészében eltűnt Svájcból a csoport jelentése szerint. Míg 2000-ben 75 köbkilométernyi jég volt a svájci hegyekben gleccserekbe fagyva, ez ma már csak 45 köbkilométer, azaz, 25 év alatt a fogyás 40 százalékos. Jelenleg 755 négyzetkilométernyi területen vannak gleccserek az országban, 2000 óta ennek a csökkenése 30 százalékos.
A jég elolvadásának több rendkívül súlyos következménye is van. Az egyik az, hogy a gleccserek stabilizálják a hegyeket, ellenben a kiolvadó jég ellenkezőleg hat: növeli az eróziót. Nyár elején a Birch-gleccser összeomlása során több millió köbméternyi jég és kő zúdult lavinaként abba a völgybe, ahol a Blatten nevű falu volt. Személyi sérülés nagyrészt amiatt nem történt, mert a lakókat még időben evakuálták (egy fő eltűnt), ám a házak kilenctizede teljesen megsemmisült, ami pedig nem, az víz alá került.
Ha a szokásos vízmennyiség nem fagyott formában, hóként hullna le az Alpokban, és képződne belőle jég, amit a gleccserek csak lassanként engednének vissza a körforgásba, hanem esőként, sokkal hevesebb zivatar formájában érkezne. Ez egyfelől hirtelen levonuló, akár halálos áldozatokkal járó árvizeket is magával hozna, másfelől a gyorsan lemenő vizet nem lehetne jól hasznosítani, eltárolni, levezetni. Erre jó példa, hogy ebben az időben Magyarországon, miközben a Duna megáradt, az Alföldön rengeteg víz hiányzott a tájból.
• Mi minden kerülhet veszélybe a gleccserek elolvadásával?
• A WWF Magyarország szakértője, Samu Andrea mennyi időre számít, amíg visszafordíthatók a folyamatok?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
