Lehet némi drágulás, de a mai tudásunk alapján nem nő drasztikusan az energiahordozók beszerzési ára attól, hogy az Európai Unió 2027 végére teljesen fel akarja számolni az orosz földgáz, kőolaj és nukleáris fűtőanyag importját. A brüsszeli terv 9 pontban határozza meg az ehhez vezető lépéseket, amelyek között szerepel az új orosz gázszerződések betiltása, a meglévők felmondása vis maior hivatkozással, valamint kötelező nemzeti leválási tervek kidolgozása. Mindez szervesen illeszkedik ahhoz az energiapolitikához, amelyet az EU folytat Moszkvával szemben Ukrajna 2022-es inváziója óta, de persze érzékenyen érinti a tengertől elzárt és az orosz energiahordozóktól különösen függő Magyarországot.
Elemzők azonban így sem tartják igazolhatónak az Orbán Viktor által bedobott számításokat, miszerint 800 milliárd forintos többletköltséget jelentene a leválás. Mint ahogyan azt sem, hogy a magyar családok fűtésszámlája a jelenlegi 3,5-4-szeresére nőne. A lakossági – a köbméterenként rezsicsökkentett 102 forintos vagy a 767 forintos „versenypiaci” – gázáraknak ugyanis semmi közük nincs a tényleges nemzetközi piaci árhoz, sőt az egyéb költségek (például hálózati díj, adó) miatt nem is lehet őket egy az egyben összevetni. Egyébként sem lehet pontos összehasonlítást végezni, mert nem nyilvános adat, hogy valójában mennyit is fizetünk az orosz gázért, csak annyi tudható, hogy utóbbi ára alapvetően követi a tőzsdei árak alakulását, némi időbeli csúsztatással.
• Miért nem kerülhet sor drasztikus áremelésre az orosz gázról való leválást követően?
• Mennyivel csökkenhet a földgáz világpiaci ára az elkövetkező két évben a várható túlkínálat miatt?
• Mennyi plusz költséget és drágulást jelentene a cseppfolyósított földgáz arányának növekedése a magyar fogyasztásban?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
