Rodics Katalin: Szinte minden pártban megtalálhatók a nagyüzemi gazdálkodás támogatói

Szomorú, hogy a Csányi Sándor és Lázár János bábáskodásával átalakuló gödöllői agráregyetemen megszüntették az ökológiai gazdálkodás oktatását. Egy új kormány helyében az egyik első teendője lenne az önálló környezet- és természetvédelmi védelmi minisztérium létrehozása. Interjú Rodics Katalin kutató-biológussal, a Greenpeace magyarországi biodiverzitási kampányfelelősével.

– A koronavírus-járvány alatt szembesültünk azzal, hogy az élelmiszerellátást milyen problémák akadályozhatják, ha le kell zárni a határokat, korlátozni kell az emberek mozgását. Ha véget ér a pandémia, visszatérhet-e minden a régi kerékvágásba?
– Semmiképpen sem dőlhetünk hátra! A pandémia is megmutatta, hogy azért van gond a világ élelmiszerellátásával, mert az teljesen globalizálttá vált. Pedig sok ország, így hazánk is meg tudná termelni az egészséges táplálkozáshoz szükséges alapélelmiszerek döntő többségét. A nemzetközi ellátási láncok zavarai is azt mutatják, hogy vissza kellene térnünk a helyben termeléshez és fogyasztáshoz, illetve ahhoz a régi szokáshoz, hogy azt esszük, aminek éppen idénye van.

– Sokan állítják, hogy az egzotikus, a világ más tájairól érkező zöldségeknek, déligyümölcsöknek, fűszereknek olyan különleges és hasznos tulajdonságaik vannak, amelyek itthon nem találhatók meg.
– Ők megfeledkeznek arról, vagy nem is tudják, hogy az általuk „dicsőített” hatóanyagok megvannak az itthoni kínálatban is. A manapság oly divatos chiamag pozitív tulajdonságai például a hajdinában is megtalálhatók, és nem kell ezer kilométereket szállítani ahhoz, hogy a boltok polcaira kerülhessen. Ha helyben termesztett növényeket fogyasztunk, akkor nemcsak a hosszú szállítási utat spóroljuk meg, hanem a legjobb állapotában, éretten leszedett zöldséget és gyümölcsöt fogyaszthatunk, amelyekben sokkal több a vitamin és az egyéb hatóanyag, mint az éretlenül vagy félig éretten leszedett trópusi és egyéb növényekben. Ez utóbbi gyümölcsöket és zöldségeket például a hosszú hajóút alatt különféle gázokkal érlelik, hogy fogyasztható állapotban érkezzenek a rendeltetési helyükre. A vegyszeres kezelés miatt tehát még negatív egészségügyi hatásokkal is kell számolni, a több ezer kilométeres szállítás pedig jelentősen terheli a környezetet. De már csak azért érdemes lenne visszatérni a régi fenntartható modellhez az uralkodó nagyüzemi vegyszeres gazdálkodással szemben, mert így egészségesen, kényelmesen fenn tudnánk tartani a vidéket, a hazai élelmiszerek kistermelőit is.