Vesztesei voltak a rokkantsági ellátások átalakításának, mégsem jár nekik a kártalanítás

Vesztesei voltak a rokkantsági ellátások átalakításának, mégsem jár nekik a kártalanítás

Nem mindenkit kártalanít az állam azok közül, akik vesztesei voltak a rokkantsági ellátások átalakításának (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

2021 év végéig kérhették az 500 ezer forintos kompenzációt a magyar államtól azok az egykori rokkantsági nyugdíjasok, akiket a második Fidesz-kormány nemcsak a nyugellátástól fosztott meg – szociális ellátássá „változtatva át” egykori nyugdíjukat –, hanem sokuk esetében csökkentette is a juttatás összegét. László arról beszélt a Magyar Hangnak, miért maradt ki a kártalanításból annak ellenére, hogy jelentősen csökkent az ellátása 2012-ben. Régi szakmája helyett használható, új szakképzettséget elmondása szerint nem adtak a kezébe a rehabilitáció során. 

A rokkantsági ellátások 2011-es átalakítása a második Fidesz-kormány egyik legvitatottabb, nagy felháborodást kiváltó döntése volt. Hét évre volt szükség ahhoz, hogy a közfelháborodást a legfelsőbb bírói fórum döntése is igazolja. Az Alkotmánybíróság 2019-ben kimondta, hogy a törvényhozó megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét, mert anélkül csökkentették számos rokkantnyugdíjas ellátásának összegét, hogy megvizsgálták volna, valóban javult-e az állapotuk – egyszerűen más kategóriába sorolták őket. A parlamentnek az elmarasztaló ítélet után több mint két évre volt szüksége, hogy orvosolja az alkotmánysértést, amit még 2011-ben követett el. Így tíz évvel a történtek után, 2021 év végéig kérhették az 500 ezer forintos kompenzációt a magyar államtól azok az egykori rokkantsági nyugdíjasok, akiket a második Fidesz-kormány nemcsak a nyugellátástól fosztott meg – szociális ellátássá „változtatva át” egykori nyugdíjukat –, hanem sokuk esetében csökkentette is a juttatás összegét.

Azokkal, akik nem igényelték a félmillió forintos kompenzációt – amelyért cserébe az állam azt kérte, minden egyéb követelésükről mondjanak le az érintettek –, felülvizsgálat után elszámol majd az állam, és ha úgy találják, hogy az állapotjavulás vizsgálata nélkül sorolták őket alacsonyabb kategóriába, újraszámítják az ellátást, és kártalanítják az érintetteket. Akadnak azonban olyanok is, akiknél az ellátás összege csökkent ugyan 2012-től, akár drasztikusan is, és az állapotuk sem változott jó irányba, mégis hiába várták a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának levelét arról, hogy választhatnak az 500 ezer forintos kompenzáció vagy a felülvizsgálatot követő elszámolás közül.

Ez történt Lászlóval (47) is, akinek nevét kérésére megváltoztattuk. 2008-ban Lászlóról is megállapították, hogy rehabilitálható, innentől rehabilitációs járadékban részesült. Ez azzal járt, hogy 2011-ben még 76 ezer forint rehabilitációs ellátást kapott, de 2012-ben hirtelen már csak 32 ezer forintot. Kompenzációt mégsem kap, pedig azóta már rokkant kategóriába került. A Magyar Hangnak arról is mesélt, milyen átképzési lehetőségeket kínáltak neki – többek között olyan szakmára képezték, amiben a betegsége miatt nem is dolgozhatott volna.

• Miért százalékolták le a Magyar Hangnak nyilatkozó Lászlót?
• Miért nem kapott kompenzációt az államtól annak ellenére, hogy lényegesen csökkent az ellátása?
• Hogyan próbálták rehabilitálni, milyen segítséget adott neki az állam?
• Hogy folytatódott a története a következő tíz évben?

A teljes cikket a Magyar Hang május 6-án megjelent, 2022/19. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1490 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!