Továbbra is tart az adok-kapok Izrael és Irán között, így éjszaka számos iráni ballisztikus rakéta csapódott be Izrael sűrűn lakott városaiba. Találat érte Tel-Avivot, Haifát és Eilatot, amelyeknek legalább négy halálos áldozata és száz sérültje van. Mindeközben Izrael sem maradt tétlen: találatot kapott éjjel a Kudsz Erők központja, és még számos létesítmény Iránban. A Kudsz Erők az Iráni Forradalmi Gárda Iszlám Forradalmi Gárda elit alakulata, ami sok más tevékenysége mellett azért is felelős, hogy támogassa az iszlamista milíciákat Libanonban, Irakban és Jemenben. Mivel a két ország közti csörte nem állt le, mostanra egyre többen foglalkoznak azokkal a negatív lehetőségekkel, amelyek az elkövetkező hetekben várhatnak ránk.
Melyek ezek a vészforgatókönyvek?
Irán szempontjából kétségtelenül az lenne a legrosszabb szcenárió, ha az Egyesült Államok is beszállna a háborúba, ugyanis ez szinte biztosan megpecsételné az atomprogramja sorsát. Habár Izrael maga is rendelkezik amerikai gyártmányú, nagy átütőerővel rendelkező „bunkerromboló” bombákkal, az iráni Fordo föld alatti nukleáris létesítménnyel szemben ezek a fegyverek valószínűleg hatástalanok lehetnek. Az Egyesült Államok viszont több olyan fegyverrel is rendelkezik, amely elpusztíthatná azt. Noha Donald Trump már többször meglebegtette, hogy beszáll a háborúba, ez a forgatókönyv mégis valószínűtlen, mivel alapjaiban írná át a viszonyokat Amerika és az iszlám országok között. Létezik azonban egy másik lehetőség is, ez pedig az, hogy Irán támadna amerikai célpontokat a Közel-Keleten. Ilyen célpontok bőven akadnának a régióban, elég csak az amerikai különleges egységekre gondolni Irakban vagy a katonai bázisokra az Öböl-térségben. Washington természetesen felkészült egy ilyen lehetőségre, emellett figyelmeztette Iránt, hogy súlyos következményekkel járna egy amerikai célpont elleni támadás. Mégis, Amerika legalább korlátozott belesodródása a háborúba egyáltalán nem zárható ki a jelenlegi helyzetben, ami megtörténhetne úgy is, hogy Washington kulcsfontosságú fegyvereket ad át Izraelnek. Egyelőre viszont úgy látszik, hogy Amerika inkább a két fél megegyezésében érdekelt.
• Mit okozhat az olajpiacon a konfliktus?
• Célja-e Izraelnek az iráni rezsimváltás?
• Mi és mennyire radikalizálhatja az irániakat?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
