Harmadával kevesebb lehet idén a magyar méztermés

Nálunk is nagy a szomorúság, a környékünkön akad, ahol 50–70 százalékos a veszteség – erősítette meg Mátrai Bálint teveli méhész a hírt, miszerint Magyarországon a méhállomány fele tűnt el a tél végére. A Tolna megyei szakember – aki általában 100–120 méhcsaláddal dolgozik – több okot is lát a szokásosnál nagyobb pusztulás mögött. Eleve gyengén mentek bele a méhek a hideg évszakba: a rendkívül száraz nyár akadályozta a télre történő felkészülést, mert eltűntek a vadvirágok, amelyekből fehérjéhez és nektárhoz juthattak volna, hogy jó erőben legyenek. Nem tett jót a váratlan januári felmelegedés sem, amikor egyes méhcsaládok elkezdtek fiasítani (a királynő petéket rak), csak aztán újra beköszöntött a hideg idő. Mivel a szaporulatukat nem hagyták ott, hiába volt élelem a kaptárban, elszakadtak a mézkészlettől, és január–február környékén lényegében éhen haltak.

Pusztítottak a rendszeres betegségek is, mint az Ázsiából származó élősködő, a varroa atka vagy a nozéma, más néven a gyomorvészfertőzés. Ekkora veszteségnél két dolgot tehet a méhész: vagy abbahagyja végleg az egészet, vagy visszaszaporítja az állományt. Az már rajta múlik, hogy hivatalos méhanyanevelőtől vásárol (erre állami támogatást is igénybe vehet), vagy kettéosztja a családot, és maga neveli ki az új állományt. Egy év alatt meg lehet duplázni a számukat, vagyis 50 családból újra lehet száz, de a méztermelés mennyisége ennek mindenképpen kárát látja.