Salát Gergely: Oroszország Kína eszköze a Nyugattal folytatott küzdelemben

Oroszország aligha támadta volna meg Ukrajnát Kína hallgatólagos beleegyezése és támogatása nélkül. Ugyanakkor Peking is villámháborúra készült, arra, hogy néhány napon belül sikerül elfoglalni Kijevet és mostanra mindenki ugyanúgy elfogadja az új helyzet, mint ahogy az a Krím félsziget annektálásakor is történt. Ma már Kína is abban érdekelt, hogy a háborúnak vége legyen, de csak úgy, hogy Oroszország erejét megőrizve kerül ki a konfliktusból – mondta a Magyar Hangnak Salát Gergely sinológus, egyetemi tanár, akit az orosz-ukrán háború kitörésének egyéves évfordulója, valamint a napokban megnyilvánuló kínai diplomáciai aktivitás kapcsán kérdeztünk.

A háború kitörésének évfordulójára időzítve Peking tizenkét pontos rendezési tervet tett közzé. A kínai kormány ezt megelőzően jelezte azt is, hogy készen áll közvetítőként fellépni a konfliktusban. Békejavaslat mindenekelőtt azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat sürget, valamint az Oroszország elleni szankciók eltörlését, mondván, hogy az érintett államoknak be kellene szüntetniük visszaéléseiket az egyoldalú büntetőintézkedésekkel, és ki kellene venniük a részüket a feszültség csillapításából. A dokumentum kitér arra, hogy tiszteletben kell tartani minden állam szuverenitását, elítélték a hidegháborús mentalitást, és nyomatékosították, hogy „egy régió biztonságát nem szabad a katonai blokkok megerősítése vagy kiterjesztése útján elérni”. A békejavaslatban a civilek elleni támadások beszüntetéséről, a hadifoglyok védelméről, illetve az atomerőművek biztonságának megőrzéséről és a gabonaexport fokozásának lehetővé tételéről is szó esik.

• Mit mond a kínai narratíva?
• Miért nem érdeke Kínának, hogy vége legyen a globalizált világnak?
• Miért van szüksége Kínának Oroszországra?
• Milyen ajánlatot tehetett Kína az Egyesült Államoknak?
• Szállíthat-e fegyvert Kína az oroszoknak?