Egy hungarista az operaházban

Egy hungarista az operaházban

Sámy Zoltán (jobbra) Leuer Hubertné Sámy Ilus temetésén (Fotó: Arcanum/Pesti Napló)

Volt másodhegedűs, karmester, szerzett zenét, vezette a Budapesti Filharmonikusokat. Sámy Zoltánra (1903–1945) ma mégis kizárólag úgy emlékezünk, mint az operaház rossz emlékű nyilas igazgatójára és a nyilas indulók szerzőjére. Hogyan indult a pályája? Miért siklott félre az élete? Erre kerestük a magyarázatot.

Radnai Miklósnál, az Opera igazgatójánál valamikor az 1920-as években egy alkoholszagú fiatalember jelentkezett. Második hegedűs, korrepetitor, vagy karmester akart lenni. A direktor türelmesen meghallgatta, majd elutasította. A fiatalember, Sámy Zoltán a következő igazgatót, Márkus Lászlót is megkereste, megint csak átható alkoholfelhőbe burkolózva. Márkus szintén elutasította, „mert ő is tehetségtelennek tartotta, mint mindenki, aki komoly muzsikusnak számít”.

Hogy Sámy Zoltánnak mikor volt alkoholszaga, és mikor nem, az ma már nehezen megállapítható. A fenti, nem sokkal a halála után – 1945. március 4-én, 41 évesen bombatámadás áldozatává vált Sopronban – megjelent cikk a háború legvégén íródott: sűrű, a megpróbáltatások, az üldöztetések, a tömeggyilkosságok, a pusztulás által indulatokkal eltelített korszakban, amikor sok pletyka és valótlanság keringett, s azok sorra nyomdafestéket is kaptak.

„… a legszebb remények”

Sámyról kortársai és a zenetörténészek is utóbb többnyire hallgattak vagy személyét démonizálták; sokkal egyszerűbb volt tehetségtelennek, nyilas pribéknek nevezni, semmint szembenézni a múltból nehezen kibogozható, jóval összetettebb valósággal. Például azzal a ténnyel, hogy Sámy Zoltán pályafutása milyen nagy lendülettel indult el, hogy alig húsz éves korában Három zeneképét az operaház szimfonikusai játszották, hogy 22 évesen a józsefvárosi templomban bemutatták E-dúr miséjét, a lapok pedig úgy emlegették, mint „a fiatal magyar komponistagárda egyik legnagyobb tehetségű és készültségű” tagját, aki műveivel „a legszebb reményeket keltette fel maga iránt”.

• Hogyan került kapcsolatba a szélsőjobbal?
• Miért tört meg a pályaíve?
• Hogy változtatta meg az életét Szálasi hatalomátvétele?
• Hogy fedezte fel Simándy Józsefet?
• Mi lett Sámy életművével?

A teljes cikket a Magyar Hang június 3-án megjelent, 2022/23. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!