Sokkoló jóslat

Sokkoló jóslat

Orbán Viktor miniszterelnök (b2), Varga Mihály pénzügyminiszter (b), Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke (j) és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a kamara gazdasági évnyitóján az InterContinental Budapest szállóban 2020. március 10-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Valamit nagyon rosszul csinálnak a hazai döntéshozók. Az Eurostat adatai szerint augusztusban az előző év azonos időszakához képest Magyarországon volt a legnagyobb ütemű a kenyérárak növekedése. Elérte a 66 (!) százalékot. A második helyezett Litvánia 33 százalékos emelkedést tud „felmutatni”, az uniós átlag 18 százalék. Meghökkentő és elkeserítő a magyar adat, hiszen hazánk kiváló adottságokkal rendelkezik, elszabadult energiaköltségek ide, „háborús infláció” oda, nehéz erre észszerű magyarázatot találni.

Ahogy arra is, mi indokolja az áramár jelentős növekedését az átlagfogyasztást túllépő lakosság, illetve a brutális emelést az önkormányzatok számára. Ha elfogadjuk, hogy a paksi atomerőműben kilowattóránként 12 forintért termelt áram árára egyéb költségek is rakódnak, s jelenleg valóban extrém viszonyok rángatják a piacot, akkor is jogosnak látszik Karácsony Gergely főpolgármester felháborodása az önkormányzatoknak 462 forintért kínált áram miatt. A politika esetleges piactorzító szerepének gyanúját erősíti az árképzés átláthatatlansága. Hasonlóan ahhoz, ahogy a korábban a rezsicsökkentés garanciájaként kezelt „olcsó” orosz gáz körül ködösít újabban a kormány.

A magyarok rövidesen olyasmivel szembesülnek, amivel emberemlékezet óta nem: átmenetileg vagy véglegesen elérhetetlenné váló szolgáltatások, bezáró közintézmények, leépülő állami (félreértés ne essék: az uszodát bezáró, iskolabuszt megszüntető, központilag kivérteztetett önkormányzat is az állam része) funkciók. Vagyis olyan jelenséggel, ami összességében túlmutat a kormányzati narratívában nemrég még lenézett, kigúnyolt spóroláson.

A teljes cikket a Magyar Hang szeptember 23-án megjelent, 2022/39. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Sokkoló jóslat

Sokkoló jóslat

Orbán Viktor miniszterelnök (b2), Varga Mihály pénzügyminiszter (b), Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke (j) és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a kamara gazdasági évnyitóján az InterContinental Budapest szállóban 2020. március 10-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Valamit nagyon rosszul csinálnak a hazai döntéshozók. Az Eurostat adatai szerint augusztusban az előző év azonos időszakához képest Magyarországon volt a legnagyobb ütemű a kenyérárak növekedése. Elérte a 66 (!) százalékot. A második helyezett Litvánia 33 százalékos emelkedést tud „felmutatni”, az uniós átlag 18 százalék. Meghökkentő és elkeserítő a magyar adat, hiszen hazánk kiváló adottságokkal rendelkezik, elszabadult energiaköltségek ide, „háborús infláció” oda, nehéz erre észszerű magyarázatot találni.

Ahogy arra is, mi indokolja az áramár jelentős növekedését az átlagfogyasztást túllépő lakosság, illetve a brutális emelést az önkormányzatok számára. Ha elfogadjuk, hogy a paksi atomerőműben kilowattóránként 12 forintért termelt áram árára egyéb költségek is rakódnak, s jelenleg valóban extrém viszonyok rángatják a piacot, akkor is jogosnak látszik Karácsony Gergely főpolgármester felháborodása az önkormányzatoknak 462 forintért kínált áram miatt. A politika esetleges piactorzító szerepének gyanúját erősíti az árképzés átláthatatlansága. Hasonlóan ahhoz, ahogy a korábban a rezsicsökkentés garanciájaként kezelt „olcsó” orosz gáz körül ködösít újabban a kormány.

A magyarok rövidesen olyasmivel szembesülnek, amivel emberemlékezet óta nem: átmenetileg vagy véglegesen elérhetetlenné váló szolgáltatások, bezáró közintézmények, leépülő állami (félreértés ne essék: az uszodát bezáró, iskolabuszt megszüntető, központilag kivérteztetett önkormányzat is az állam része) funkciók. Vagyis olyan jelenséggel, ami összességében túlmutat a kormányzati narratívában nemrég még lenézett, kigúnyolt spóroláson.

A teljes cikket a Magyar Hang szeptember 23-án megjelent, 2022/39. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!