Ilyen a béke! – nemrég így kommentálta széles mosoly kíséretében Orbán Viktor azt a hírt, hogy az euró árfolyama benézett 400 forint alá, és ezzel nemzeti valutánk négyhavi csúcsra erősödött. – Ideje pénzt váltani – gondolhatták mindazok, akik a rossz árfolyam miatt nem tették eddig. A miniszterelnök érvelése persze már ott sántít, hogy egy évvel ezelőtt javában folyt az orosz–ukrán háború, mégis erősebb volt nemzeti valutánk – egy euróért mintegy 380 forintot adtak.
Békéről most sem beszélhetünk, de az utóbbi hetekben valóban jelentősen javította hazánk kockázati megítélését, hogy egyáltalán elindultak a lezárást célzó tárgyalások. Ennek volt jele, hogy a nemzetközi pénzpiacokon egy ideig a forint lett a leginkább túlvásárolt deviza, ezért is tudott „visszajönni” a januári 415-ös szintről. Azonban egyből a 408-as szintig zuhant arra hírre, hogy félbeszakadt a botrányosra sikerült Trump–Zelenszkij-találkozó. Valójában sokkal több tényező áll a forint árfolyamának mozgása mögött, mint az Ukrajnával kapcsolatos béketárgyalások.
• Mennyit veszített értékéből a forint az uniós csatlakozás óta, és mennyit a régiós valuták?
• Miért döntött az Orbán-kormány a forint tudatos gyengítése mellett?
• Mennyi lenne ma a forint árfolyama, ha a magyar gazdaságpolitika a lengyel mintát követte volna?
• Vajon mit hozhat a magyar gazdaságban az Orbán Viktor által örömmel fogadott „Trump-tornádó”?
A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap március 13-ig kapható 2025/10. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
