Spiró György: Nem lehet a végsőkig feszíteni a húrt

Kádárék visszafogták a dölyfüket, ami a hosszan tartó uralkodás természetes velejárója, és nem bosszantották fölöslegesen alattvalóikat – mondja interjúnkban Spiró György, aki Padmaly című friss nagyregényében Táncsics Mihály és felesége, rajtuk keresztül pedig a XIX. századi magyar világ történetét írta meg.

– Volt egy meglepő kijelentése a Magyar Narancsnak nemrég adott interjúban. Azt mondta, a Kádár-rendszerben civilizáltabb volt az ország, mint ma. Ezt mi miatt látja így?
– A civilizációs fok sok mindent magába foglal, többek között a közegészségügyi ellátást, a közlekedés fejlettségét, az infrastruktúrát, mindazon közszolgáltatásokat, amelyek recsegnek-ropognak. Sok minden van, ami egy társadalom fejlettségi fokát nem kizárólag politikai és kulturális szempontból jellemzi. Akkoriban még féltek a forradalomtól. 1956 súlyos tapasztalata volt a pártbürokráciának. A Kádár-rendszer sok mindent megadott a népnek, amit azóta nem, vagy visszavontak tőle. Kádárék visszafogták a dölyfüket, ami a hosszan tartó uralkodás természetes velejárója, és nem bosszantották fölöslegesen alattvalóikat. A mai uralkodó rétegnek nem a saját tapasztalata, hogy nem lehet a végsőkig feszíteni a húrt, ők csak tanultak erről valamit. Az igazi kár a lelkekben és a tudatban keletkezik, ha a depresszió túl sokáig tart. Egy összeomló hidat meg lehet reparálni, de a több nemzedékben öröklődő kilátástalanságot nem.

– Mintha a Kádár-rendszerben nem is lett volna meg annyira a külső ellenségtől való félelem, mint ma. Persze, itt voltak az oroszok, de velük inkább csencseltek, vodkáztak sokan. Nem rettegtek keleti tömegektől, nem féltek más kultúrájú, távoli vidékről jött népektől.
– Nem voltunk kisebb veszélyben, mint ma. Itt voltak az atomtöltetek a Bakonyban, Olaszországra irányították őket, nekünk az olaszok voltak ellenségként kiosztva, Olaszországnak meg mi. Attól még, aki tehette, elment Olaszországba nyaralni. Hadigazdaság működött az egész térségben, békeharc volt a neve, és béke volt. Most is békeharc van, csak nincs már béke.