Sudár Balázs: A magyarság eredetét tekintve sötétben tapogatózunk

Hunok, finnugorok vagy törökök vagyunk? Tudunk-e bármit is a magyarság eredetéről? Miért nem lehet akár a nyelvtudomány, akár az archeogenetika segítségével rábukkanni az ősmagyarokra? Többek között erről beszélgettünk Sudár Balázs történésszel.

– A magyar őstörténet napjaink harcos ideológiai kérdésévé vált. Sokszor politikai nézetek függvénye, hogy ki tör lándzsát a finnugor, ki a török vagy a hun eredet mellett. Hol tart a kérdésben a tudomány?
– Noha a kutatás több mint 250 éve folyik, a magyarság eredetét tekintve most is sötétben tapogatózunk. Az időközben megszületett különböző eredethipotéziseknek számos gyenge pontja van. A közbeszédben finnugor elméletnek nevezett nézet képviselői például a nyelvtörténetből indultak ki. A nyelvi kapcsolatok vagy a nyelvrokonság felismerése azonban nem egyenlő a közösség történetével. A nyelvtörténeti eredmények alapján nemigen lehet történelmet írni, mert nem arra valók. Az viszont kétségtelenül fontos megállapítás, hogy a magyar nyelv legközelebbi rokonaitól, a hantitól és a manysitól nagyon régen, körülbelül 2500–3000 éve szakadt el, ezért nem értjük egymást. Összevetésként: ez az olasz és a francia nyelv esetében nagyjából 1000–1200 év. Valódi történeti adataink a IX. század közepétől vannak, a korábbi időszak történetét nem tudjuk elmesélni. Csak információtöredékek állnak rendelkezésünkre, ezeket viszont általában nagyon nehéz értelmezni. A lyukakat esetleg más tudományágak segítségével lehet kipótolni, de ez nagy körültekintést igénylő feladat.

• Hogyan lehet tovább lépni a tudományos kutatásban?
• Mennyit segít a magukat ma is magyarnak, madzsarnak nevező néptöredékek, népcsoportok, törzsek felkutatása?
• Mennyire hasonlít egymáshoz a kisebb magyar népcsoportok nyelve?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap április 21-én megjelent, 2023/16. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!