Bolondnak hívsz engem, fiú?

Sulyok Tamás Magyarország legfőbb közjogi méltóságaként megmutatta az alattvalóinak, hogy mit jelent a gyermekvédelem a gyakorlatban. A Sándor-palota pasztellszíneibe beleolvadt köztársasági elnök imázskampánya a megválasztása óta tart, és eddig olyan jól ment, hogy a sorozatos botrányok ellenére sem tudta az államfőről a kutya sem, hogy kicsoda. Hiába az elhazudott náci apa, a földmutyi, a kínosan beállított spontán életképek és az ezeket rendre felülíró mémek, Sulyok Tamás olyan tünékeny volt, mint egy fideszes választási ígéret. De ennek most vége.

Az elnök úr marketingstábja egy pillanatra sem adta fel, és a kemény munka végül meghozta a gyümölcsét, bár nem egészen úgy, ahogy azt a Sándor-palotában remélték. Legújabb próbálkozásuk hatalmas sikert aratott: több gyanútlan járókelő mellett egy tizenkét éves kislányt is leszólítottak az utcán, hogy egy kis csokival zsarolva kiszedjék belőle, ki a köztársasági elnök – a beszélgetést rögzítették, majd közzétették az államfő Facebook-oldalán. Hamar kiderült azonban, hogy nem kértek engedélyt a szülőktől, ráadásul meghamisították a jelenetet, hiszen a megkérdezettnek fogalma sem volt, ki az a Sulyok Tamás, a stáb tagjai súgták meg neki. Ezek után joggal merül fel a kérdés: ki mástól is remélhetnénk, hogy tökélyre fejleszti a politikai pedofíliát, ha nem a törvény és az erkölcs első számú őrzőjétől? Az eset nem maradt következmények nélkül, néhány nappal az (újabb) botrány után Sulyok leváltotta a Sándor-palota főigazgatóját, régi bizalmasát, Szabó Attila Lászlót. Az államfő szerencsére a helyén maradt. Távozásával szegényebb lenne a közélet, és a nehéz időkben meg kell becsülnünk a jó mókát.