A neurodegeneratív betegségek kutatása a beteg családja miatt fontos, akiknek végig kell nézniük, hogy szerettük tudata elenyészik, és így ő maga is semmivé foszlik – mondja interjúnkban Susan Greenfield agykutató, az Oxfordi Egyetem professzora, akinek most jelent meg Az agy 24 órája című könyve az Open Booksnál. Greenfield bárónői címmel is rendelkezik, így a brit Lordok Házának is tagja, miközben egy merőben új Alzheimer-gyógyszer fejlesztésén dolgozik.
– Egyetért azzal a vélekedéssel, miszerint az emberi agy a legösszetettebb struktúra az egész univerzumban?
– Szerintem ezt arrogáns lenne kijelenteni, hiszen fogalmunk sincs arról, hogy mi történik az univerzum nagy részében. Az biztos azonban, hogy a földi állatok közül az embernek van a legkomplexebb agya, és az is egyértelmű, hogy az emberi agy minőségileg különbözik a számítógépektől is. Viszont a szervezet része, így kapcsolatban áll a hormon- és az immunrendszerrel is – és emiatt olyan folyamatok zajlanak az agyban, amelyekre sem a hagyományos számítógépek, de még a mesterséges intelligenciák sem képesek.
– Az agy 24 órája című könyve legfőbb témája a tudat mibenléte. Ön szerint tudjuk valójában, hogy mi a tudat, és hogyan jön létre az agyban?
– Azt tudjuk, hogy milyen tudatosnak lenni. Én most tudatosnak tartom magam, és szerintem ön is tudatos. A dolog akkor válik nehézzé, amikor definiálni akarjuk a tudatot. Általában kétféle módon szoktunk dolgokat definiálni. Az egyik eljárásban megjelöljük, hogy a definíció tárgya milyen halmaz része, és miben különbözik a halmaz többi elemétől – például a szék olyan bútor, amin ülni lehet. De a tudat milyen halmaz része, és miben különbözik a többitől? Ez a módszer itt nyilván nem használható. A definíciók másik része operacionális: megjelöljük, hogy milyen működés alapján azonosítható a dolog: veszek az anyukámnak egy csokor virágot, mivel szeretem őt. De a tudatra ez sem működik, hiszen akkor is tudatos maradok, ha semmit sem csinálok – a tudatnak nincs szüksége cselekvésre.
Az interjúban erről is olvashat:
• Tudatosak-e az állatok?
• Siker vagy kudarc az agykutatás eddigi története?
• Mi okozza valójában az Alzheimer-kórt?
• Hogy lehetne gyógyítani és miért nem jó a mostani kezelés?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!