A 80 éve, 1944. október 15–16-án hatalomra jutott nyilas rendszer borzalmaival, a hétköznapi terror eseményeivel sokkal inkább tisztában vagyunk, mint azzal, milyen hosszútávú elképzelései voltak Szálasiéknak a magyar állam és a társadalom átalakításáról. Államvezérkar, hivatásrendek, birodalmi otthon: íme a soha meg nem valósult hungarista rendszer pillérei.
A lakásomon, a rádióból értesültem a kormányzói proklamációról – olvashatjuk Gömbös Gyula korábbi miniszterelnök elsőszülött fia, a nyilasokhoz csatlakozott Gömbös Ernő százados visszaemlékezésében. „Tudtam, hogy ez számunkra a cselekvés óráját jelenti. Ekkor már el voltam látva minden szükséges információval. A kiadott jelszót – »Nemzettel a nemzetért!« – ismertem és nálam is ott volt a lepecsételt nyilaskeresztes karszalag, mint annyi más beszervezett társamnál. […] Október 16-án hajnalban mentünk fel a Várba. Ott Porzezinsky alezredes megkérdezte tőlem, hogy akarok-e a Nemzetvezető – akkor még nem hívták így – szárnysegéde lenni. Azt válaszoltam, hogy igen, és ezzel el is dőlt a kérdés.”
Anarchia, romok, terror
A folytatás ismert: a Horthy kormányzó sikertelen kiugrási kísérlete után német segítséggel hatalomra került Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom néhány hónapnyi uralma nemcsak a hétköznapi háborús szenvedést hosszabbította meg, de az anarchiába forduló rendszerhez számos, elsősorban a zsidónak minősített magyarokat érintő tömeggyilkosság fűződik. Az ország, Budapest romba dőlt, és évtizedekre ránk égett az utolsó csatlós igaztalan bélyege. (Erre hivatkozva léphetett fel Csehszlovákia is a felvidéki magyarokkal szemben.) A háború hatalmas pusztítást végzett a nemzetgazdaságban is.
A kegyetlenség, a terroruralom tényeitől egyre többet tudunk, és azt sem vitathatja senki, hogy Szálasiék ámokfutása hová vezetett. (Ennek fényében különösen ostoba dolog Budapest 1944–45-ös védelmét és a kétségbeesett kitörési kísérletet valamiféle nemzeti glóriával övezni, ahogy azt a hazai szélsőjobboldal teszi.) A megdöbbentő háborús események mögött ugyanakkor érthető módon háttérbe szorul, hogy mit akart hosszabb távon Magyarországon megvalósítani a nyilas párt és maga Szálasi Ferenc. Mint ahogy az sem közismert, hogy radikális társadalom- és országátalakító terveiket az egyre súlyosabb hadihelyzet ellenére is igyekeztek megvalósítani.
• Miért volt egy kompromisszum eredménye a nemzetvezetői poszt? Mit akartak valójában?
• Milyen hosszútávú elképzelései voltak Szálasiéknak a magyar állam és a társadalom átalakításáról
• Mit is jelentene a gyakorlatban a hungarista rend?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
