Százhúsz éve született Szerb Antal, aki testközelbe hozta évszázadok irodalmát

Százhúsz éve született Szerb Antal, aki testközelbe hozta évszázadok irodalmát

Szerb Antal emléktábla Budapest II. kerületében (Fotó: Wikimédia/Szenti Tamás)

Szerb Antallal valahogy sosem tudtak mit kezdeni. Pontosabban szólva: a mindenkori hatalom, politikai elit nem tudta őt hova tenni. Életében üldözték, a kommunizmus idejében kényelmetlen szerzővé lett, aztán pedig csak kívül került a látómezőn. Persze, az is már egy eredmény, hogy legalább kijöhettek cenzúra nélkül a kötetei. Amik amúgy életében és később sem a semmibe hullottak: bármiféle különösebb reklám nélkül sem vált elfeledett szerzővé. A Nagy Könyv legnépszerűbb regényeket összegyűjtő, 2005-ös listáján A Pendragon-legenda a 81., az Utas és holdvilág a 87. lett, mindezt úgy, hogy külföldiek és magyarok együtt indultak a versenyben. És úgy, hogy ha ajánlott olvasmányként fel is bukkantak az iskolában, kötelezőként a legtöbb helyen nem foglalkoztak velük. A szerzőközpontú irodalomoktatásból sokszor maga Szerb is kimaradt. Százhúsz évvel ezelőtt, 1901. május 1-jén született, és már több mint 76 éve meggyilkolták, hatása viszont még ma is jelentős.

Olyannyira, hogy képesek belerángatni még napjaink kultúrharcaiba is. Persze, nem az általa írottak alapján, az már túl bonyolult lenne. Kevés szórakoztatóbb pillanata volt a tavalyi nyárnak, mint amikor Lomnici Zoltán alkotmányjogász azzal állt elő: A világirodalom története gyanúsan hosszabb, mint a magyar irodalomról szóló kötet. Mennyivel szellemdúsabbak voltak ennél még a korabeli vádak is! A szélsőjobboldali Nemzeti Front képviselője, Palló Imre például azzal állt elő az Országgyűlésben, 1942-ben: Szerb irodalomtörténete „a magyar szellem, a magyar irodalom nagyságai ellen” való támadás, ami „az örök magyar szellemi értékeken rombolást követ el”.

Erről is olvashat a cikkben:
• Ha Tóth Krisztina azt mondta el volna Jókai Mórról, amit Szerb, abban sem lett volna sok köszönet
• Mi bosszanthatta fel Szerb irodalomtörténeteiben a szélsőségeseket?

A teljes cikket a Magyar Hang április 30-án megjelent 2021/18. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!