Senki sem érzi igazán magáénak a megmentett szegedi véderdőt

A szegedi véderdőben kialakult szemétprobléma évek óta megoldatlan, pedig a kiemelt ökológiai jelentőségű területet az egyházmegye korábbi építkezési tervei országos viták középpontjába helyezték. Bár a civilek, az önkormányzat és a környezetvédők összefogása februárban sikerrel állította meg a növények kiirtását, a hulladék továbbra is mindennapos jelenség: gumiabroncsok, PET-palackok és egyéb törmelékek csúfítják a tájat. A püspökség csak akkor segít, ha az ő tulajdonába kerül terület, az erdészet szerint pedig ráér lombhullás után a takarítás.

Szinte minden nap erre járok futni vagy kutyát sétáltatni, de sosem látom, hogy valaki ide hordaná a szemetét. Közben pedig mégis mindig egyre több van belőle – mondja egy töltésen sétáló férfi a szegedi véderdő mellett. Húsz perce vagyunk itt – ennyi idő elég volt, hogy megszedjünk egy 240 literes kukás zsákot hulladékkal. A területet érintő ügy még tavaly ősszel robbant ki. Mint akkor kiderült, a püspöki stadion, vagyis a Szent Gellért Fórum nevű, egyházi fenntartású sportkomplexum melletti véderdőből jelentős részt, hat hektárt irtana ki a Szeged-Csanádi Egyházmegye. Helyén iskolát, és miként később nyilvánosságra került, három focipályát szeretett volna építeni.

A szegedi körtöltés menti véderdő rengeteg, város felé tartó port képes megkötni, de ökológiai folyosóként is működik: a Tisza két pontja között nyújt élőhelyet számos állatnak és növénynek, kül- és belterületi tavak között biztosít átjárót élőlényeknek. Országosan is ritkán látható, széles körű összefogás bontakozott ki a terv ellen, környezetvédők, az önkormányzat, a Momentum, civilek, egyesületek tiltakoztak a következő hónapokban, aláírást gyűjtöttek, fórumot szerveztek, tüntettek. A terület egyébként állami, hivatalosan a Délalföldi Erdészeti Zrt. (Dalerd) tulajdona, a kormány terve az volt, hogy átadják a Szeged-Csanádi Egyházmegyének oktatási feladatokra. Ez ellen az önkormányzat helyi rendeletmódosítással igyekezett fellépni.