A Föld körüli pályán keringő űrszemét felgyülemlése kezd veszélyes méreteket ölteni

A Föld körüli pályán keringő űrszemét felgyülemlése kezd veszélyes méreteket ölteni

Az Apollo–11 leszállóegysége a Holdon (Fotó: ISRO)

Március 4-én egy működésképtelen kínai rakéta fog becsapódni a Holdba, ezzel ez lesz az első olyan ember alkotta tárgy, amely nem szándékosan fog az égitestre érkezni. Az irányíthatatlan eszköz elkerülhetetlen becsapódása jól mutatja, hogy a Föld körüli pályán keringő űrszemét felgyülemlése kezd veszélyes méreteket ölteni, és a jövőben – reális megoldás híján – ez a probléma csak súlyosbodni fog.

Az első jelentések Elon Musk űrvállalatát, a SpaceX-et vádolták azzal, hogy a Hold felé tartó eszköz egy 2015-ben indított Falcon–9 rakéta hajtóműve, és ebben a milliárdos űrbéli törekvései meggondolatlanságának újbóli bizonyítékát látták. Később azonban kiderült, hogy ebben Musk nem ludas, hiszen a tárgy egy kínai Hosszú Menetelés–3C (Changzheng) rakéta része, amelyet 2014-ben lőttek fel.

Az először rosszul azonosított rakéta is egyértelművé teszi, hogy a Hold környezetében mennyire nehéz (szinte lehetetlen) hosszú időn keresztül nyomon követni az űrszemét keringését. De ez kit érdekel? – tehetnénk fel a kérdést, hiszen a Holdon ember az Apollo-program hetvenes évekbeli lezárulta után nem járt, szóval egy-egy becsapódó csődarab maximum a port veri fel a kráterek között. Vagy esetleg eltrafálja valamelyik ott hagyott Apollo-eszközt. Ez a megközelítés azonban sok szempontból is hibás.

• Miért kell védenünk a holdat az űrszeméttől?
• Hogyan tudjuk nyomon követni az űreszközök hulladékainak Hold körüli keringését?
• Mi várható a jövőben?

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!