Szervusz, miniszter úr!

Foci- és fesztiválhangulat, Brüsszel és Batida, „mocskos Fidesz!” és „viszlát, Tisza!”. Két napon belül járt Hódmezővásárhelyen Orbán Viktor, Magyar Péter és a Magyar Hang.

– Mondja meg, hogy miért kellett a duplájára emelni a csónakhasználati engedély díját? – kéri számon egy idős férfi Márki-Zay Pétert Hódmezővásárhelyen, Orbán Viktor országjárásának vasárnap délutáni állomása előtt öt perccel. A város polgármestere is ott várja a miniszterelnök érkezését, ahol a sajtó: a színpad mögött, a kordonok mellett. Reménytelen a helyzetünk. Valójában mindenki biztos benne, hogy az ország vezetőjének kisbusza és a konvoj egyszerűen behajt majd a színpadhoz. A kordonoktól gondosan, jó messze elhelyezett sötét belátásgátló miatt úgysincs esélyünk, nem kérdezhetünk, a polgármester sem foghat vele kezet. Pedig teázni, beszélgetni is hívta a városházára délután, de nem kapott választ.

Itt, a Lázár utca és a Dr. Rapcsák András út sarkán busznyi csapatokban haladnak az emberek a színpad elé, az idős úr is erre közelítette meg a teret, ekkor vette észre Márki-Zay Pétert, aki türelmesen magyarázza neki, hogy valóban: 5-ről 10 ezer forintra emelték az éves díjat Mártélyon, de az országban így is a legolcsóbb lehetőség, hogy valaki nyílt vízen tárolhassa a csónakját, és valójában az önkormányzat állja a költségek nagy részét. Van idő a külső szemlélő számára kínos, de azért vidám közjátékra, mert Orbán Viktor busza késik kicsit. Amikor megérkezik, az történik, amire számítottunk: szétnyílik a sötét vászonnal letakart kordon, a kisbuszok a színpadhoz állnak. Lázár János és felesége tűnik fel a járművek mögött, gyalog követik a konvojt. Márki-Zay Péter kiabálva „Szervusz, miniszter úr”-ral próbálja felhívni magára a figyelmet, de a fideszes politikus úgy tesz, mintha nem hallana semmit, és már zárul is mögötte a kordon. – Pedig tudtommal nem süket – veszi tudomásul a polgármester.