Szétzúzza-e a háború az európai klímacélokat?

Szétzúzza-e a háború az európai klímacélokat?

Napelempark Spanyolországban (Fotó: Reuters/Susana Vera)

Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúja új fejezetet nyitott Európa történelemkönyvében. Nemcsak a politika, a gazdaság, hanem az energetika terén is. Az orosz energiahordozókról való gyors leválás miatt kérdésessé vált, honnan lesz gáz a lakásokban a következőfűtési szezonban. Jelenleg a politikai döntéshozók elsődleges célja az energiabiztonság megteremtése. Kérdés, hogy ennek oltárán hajlandók-e feláldozni a korábban kitűzött klímacélokat.

Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője nem tart attól, hogy a háború súlyos hatással lesz az éghajlatvédelmet célzó párizsi egyezményre. A szakember szerint az Oroszország elleni szankciók akár fel is gyorsíthatják az unió zöld átmenetének folyamatát, a hadi kiadások megemelése pedig nem veszélyeztetheti a klímacélok elérésére szolgáló büdzsét.

Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse pedig úgy látja, hogy a háború azt eredményezte, hogy az üzletiek mellett a morális és politikai szempontok nagyobb súllyal jelennek meg az energetikai döntésekben. A gyors változtatásnak ára van, és nemcsak pénzbeli, hanem szén-dioxid-kibocsátásban megmutatkozó ára is. Sokan gondolják úgy az Európai Unió vezető közül, hogy ha már függenünk kell valakitől, akkor az a valaki inkább Norvégia legyen, mint Oroszország.

• Elégségesek-e a nagyhatalmak ambíciói a klímacélok eléréséhez?
• Megoldást nyújthat-e a cseppfolyós földgáz a közösség energiahiányára?
• Hogyan befolyásolhatja az EU gazdaságát a háború miatt átalakuló energiapolitika?
• Melyik az az ország, amelyikről példát vehetnek az uniós vezetők?

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1490 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!