Élhetőbbé válhat-e Szíria Aszad bukása után?

Közel negyed évszázad után viharos gyorsasággal távozott a hatalomból Bassár el-Aszad, ami az egész világot meglepte. Ám a szíriai elnök bukása után korántsem biztos, hogy élhetőbbé válik a közel-keleti ország, amely az elmúlt 13 évben hatalmas vérveszteségeket szenvedett.

Pálfordulás – ezzel a szóval lehet kifejezni a legpontosabban, ami az elmúlt két hét során történt Szíriában azokon a területeken, amelyeket a kormányerők tartottak ellenőrzésük alatt egészen december 8-áig. Szíriában a Hay’at Tahrir al-Sham (HTS) előrenyomulásával azonnal oldalt váltottak azok, akik tegnap még a szír elnök leglelkesebb támogatói voltak: ők ma már forradalomként ünneplik a változásokat. Ám a szíriai társadalom az elmúlt 13 év konfliktusainak következtében mostanra jóval heterogénebbé vált, mint korábban volt, így rendkívül bizonytalan, hogyan lesznek képesek Szíria új urai vezetni az országot.

Lassú bomlás

Az Aszad-rezsim bukásának okai mostanra egyre világosabban látszanak. Habár a frontvonalak 2020-ra befagytak, ebben a sokszereplős konfliktusban sosem értek véget az összecsapások, legfeljebb a harcok intenzitása csökkent. A külső szereplők érdeklődése egyre inkább alábbhagyott, kifejezetten azután, hogy Oroszország belekeveredett az ukrajnai háborúba. Az orosz vezetés 2022 nyarán még az S300-as légvédelmi rendszerüket is kivonta Szíriából, a csapatait (amelyekben már akkor is nagy számban voltak a Wagner-csoport zsoldosai) pedig átcsoportosította Ukrajnába. Ugyancsak az ukrajnai háborúra vezethető vissza a Biden-adminisztráció hozzáállása a szíriai konfliktushoz. A törökök érdeklődésének csökkenése elsősorban Recep Tayyip Erdogan belpolitikai nehézségeire vezethető vissza. De ennél is fontosabbnak bizonyult Teherán prioritásainak módosulása, amely múlt év október 7-étől, vagyis a Hamász katonai akciójától datálható. A perzsa állam innentől Izraelre fókuszált, amellyel most már közvetlenül konfrontálódott. Hasonló helyzetbe került a Hezbollah, amely súlyos konfliktusba keveredett Izraellel, ezért neki belföldi pozícióinak megtartása vált elsődlegessé.

Ám legalább ilyen fontos változások történtek az utóbbi években a szír társadalomban a kormányerők által ellenőrzött területeken. A hiperinfláció, a növekvő üzemanyagárak és az élelmiszer-ellátás zavarai miatt múlt év közepén elégedetlenségi hullám söpört végig az országon. A tüntetéseken most már a 2011-es demonstrációk jelszavait skandálták a tömegek, amit az ország vezetése nem vett komolyan. Közben pedig Aszad uralmának legfőbb támasza, a Szíriai Arab Hadsereg is bizonytalansági faktorrá vált, különösen azután, hogy a fegyverben lévő katonák fizetését minimálisra csökkentették. Ezek után pedig nem is olyan meglepő, hogy az Aszad-rezsim támogatottsága jelentősen csökkent.