Szivacsváros: amikor a városi eső aranyat ér

Egy óra alatt 2015. augusztus 17-én másfél havi csapadéknak megfelelő eső zúdult Budapestre, combig gázoltak a koszos vízben a gyalogosok a Lövőház utcában, befolyt az eső számos üzletközpontba, aluljáróba, étterembe, az áramkimaradások miatt több ponton sötétbe borult a főváros. A klímaváltozás azóta is egyre több szélsőséges időjárási eseményért felelős, hol hőhullámot és vízhiányt, hol áradásokat idéz elő. Idehaza is megszaporodtak a szupercellák és a villámárvizek. A hirtelen lezúduló özönvízszerű esővizeket a városok csatornarendszere és vastagon leaszfaltozott talaja sem tudja megtartani.

– Budapestet és a magyar településeket annyiban jobban is sújtják ezek a szélsőséges események, hogy imádunk aszfaltozni. Az aszfalt fekete és sima, vagyis magába szívja a meleget, s a víz villámgyorsan lefolyik róla, így felerősíti a városi hőhullámokat – ecsetelte lapunknak Csizmadia Dóra, a Ramboll mérnökiroda tájépítész-tervezője.

Ezek a problémák hívták életre a „szivacsváros” koncepcióját, melynek célja a víz természetes körforgásának helyreállítása természetalapú megoldásokkal, azaz a tájat használják fel a víz visszatartására. A városokra hulló hatalmas víztömeget sem hagyják gyorsan levezetni, inkább összegyűjtik, hasznosítják. Annál is inkább, mert sok esetben a hatalmas esőzések után akár hónapokig tartó szárazság következhet be, márpedig a környezet hűtésére is a leggazdaságosabb megoldás a vízpárologtatás.

• Kiktől is származik a szivacsváros elnevezés?
• Hogyan készül fel Bécs az éghajlatváltozás okozta kihívásokra?
• Mi tesznek Budapesten az esővíz kezelésére és megtartására?
• Mekkora a hűtőhatása egy tíz méter lombkorona-átmérőjű városi fának?
• Mit tehetnek az agglomerációba kiköltözők a víz természetes körforgásának helyreállításáért? 

A teljes cikket a Magyar Hang július 1-jén megjelent, 2022/27. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!