Királycsinálók lesznek, vagy egymás torkának esnek a szlovákiai magyar pártok

Királycsinálók lesznek, vagy egymás torkának esnek a szlovákiai magyar pártok

Forró Krisztián, a felvidéki Szövetség párt elnöke beszédet mond Duray Miklós felvidéki magyar politikus, író és egyetemi tanár gyászszertartásán a közösségi célokra felújított losonci zsinagógában, 2023. január 17-én (Fotó: MTI/Komka Péter)

Továbbra sem látszik, milyen felállásban indulnának a felvidéki magyar pártok a szeptemberi szlovákiai előre hozott választásokon, pedig akár királycsinálókká is válhatnának a legutóbbi megmérettetésen a szlovák törvényhozásból kiszorult magyar szervezetek.

A vita eredője, hogy az eddig a Szövetségen kívül politizáló Magyar Fórum nem elégszik meg azzal, hogy politikusai helyet kapjanak a Magyar Közösség Pártja (MKP), az Összefogás Mozgalom, illetve a Híd által 2021-ben létrehozott új párt jelöltlistáján. Ehelyett a Simon Zsolt által vezetett párt azt szeretné, hogy pártközi megállapodás szülessen a Szövetséggel, és egy választási pártként vágnának neki a választásoknak. A magyar pártok viaskodása azonban könnyen elriaszthatja azokat a szavazókat, akik a jelek szerint sokra értékelnék az összefogást.

Mint ismeretes, a szlovák parlament december 15-én megvonta a bizalmat Eduard Heger kormányától, amelyet idővel szétfeszítettek a kormánykoalíción belüli ellentétek. Történt ez azután, hogy a Szövetség valósággal tarolt az októberben tartott helyhatósági választásokon. Az eredmény magáért beszél: a közös magyar párt a megyei választásokon 54 megyei képviselői helyet szerzett, ez a negyedével több az elődpártjai által öt évvel korábban szerzett 42 mandátumnál (ennek eredményeként a nyitrai, illetve a nagyszombati megyékben a legnagyobb képviselői frakciót ma már a Szövetség adja). Sőt, a magyar párt lett az, amely a legtöbb önállóan indított képviselőjelöltet juttatta be a megyei képviselő-testületekbe. A megyei választásokon a közös párt jelöltjeire több mint félmillióan szavaztak, miközben az egy évvel ezelőtti népszámláláson 422 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek.

• Miből fakadnak a magyar erők közti ellentétek?
• Hogyan taktikáznak a pártok?
• A mérleg nyelve is lehetne a magyarság?

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!

Királycsinálók lesznek, vagy egymás torkának esnek a szlovákiai magyar pártok

Királycsinálók lesznek, vagy egymás torkának esnek a szlovákiai magyar pártok

Forró Krisztián, a felvidéki Szövetség párt elnöke beszédet mond Duray Miklós felvidéki magyar politikus, író és egyetemi tanár gyászszertartásán a közösségi célokra felújított losonci zsinagógában, 2023. január 17-én (Fotó: MTI/Komka Péter)

Továbbra sem látszik, milyen felállásban indulnának a felvidéki magyar pártok a szeptemberi szlovákiai előre hozott választásokon, pedig akár királycsinálókká is válhatnának a legutóbbi megmérettetésen a szlovák törvényhozásból kiszorult magyar szervezetek.

A vita eredője, hogy az eddig a Szövetségen kívül politizáló Magyar Fórum nem elégszik meg azzal, hogy politikusai helyet kapjanak a Magyar Közösség Pártja (MKP), az Összefogás Mozgalom, illetve a Híd által 2021-ben létrehozott új párt jelöltlistáján. Ehelyett a Simon Zsolt által vezetett párt azt szeretné, hogy pártközi megállapodás szülessen a Szövetséggel, és egy választási pártként vágnának neki a választásoknak. A magyar pártok viaskodása azonban könnyen elriaszthatja azokat a szavazókat, akik a jelek szerint sokra értékelnék az összefogást.

Mint ismeretes, a szlovák parlament december 15-én megvonta a bizalmat Eduard Heger kormányától, amelyet idővel szétfeszítettek a kormánykoalíción belüli ellentétek. Történt ez azután, hogy a Szövetség valósággal tarolt az októberben tartott helyhatósági választásokon. Az eredmény magáért beszél: a közös magyar párt a megyei választásokon 54 megyei képviselői helyet szerzett, ez a negyedével több az elődpártjai által öt évvel korábban szerzett 42 mandátumnál (ennek eredményeként a nyitrai, illetve a nagyszombati megyékben a legnagyobb képviselői frakciót ma már a Szövetség adja). Sőt, a magyar párt lett az, amely a legtöbb önállóan indított képviselőjelöltet juttatta be a megyei képviselő-testületekbe. A megyei választásokon a közös párt jelöltjeire több mint félmillióan szavaztak, miközben az egy évvel ezelőtti népszámláláson 422 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek.

• Miből fakadnak a magyar erők közti ellentétek?
• Hogyan taktikáznak a pártok?
• A mérleg nyelve is lehetne a magyarság?

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!