Ha az állam megsarcolja a települést, azt a városlakó is a bőrén érzi

 

Azt a listát, hogy melyik település mire és mennyit kapott a „szolidaritási adóból”, mikor teszik közzé? – háborognak egyes önkormányzatok, amelyek újfent olyan „tehetőseknek” bizonyultak, hogy idén még több szolidaritási hozzájárulást kell befizetniük az államkasszába. Ilyen nyilvános lista persze nincs, mint ahogyan Karácsony Gergely főpolgármester is hiába követeli, hogy mutassa már be a kormány azt a folyamatot, ami alapján a többek között Budapesttől elkobzott pénz eljut a kistelepülések támogatására. Átláthatóság híján sokakban él a gyanú, hogy a költségvetés részben lenyeli, részben pedig többségében fideszes vezetésű településeknek juttatja a pénzt. Az Orbán-kormány által kommunikált cél 2017-ben még az volt, hogy a hozzájárulással „a kiemelkedően kedvező anyagi helyzetben lévő önkormányzatok támogatják a kedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévőket”. De mára világossá vált, hogy az összeget nem osztják vissza közvetlenül a „szegény” településeknek, hanem egyszerűen beöntik az állami költségvetésbe, igaz, annak legalább az önkormányzati bugyrába. Ezt az Európa Tanács 2024-es szakpolitikai jelentése is megerősíti: „a szolidaritási hozzájárulás jelenlegi formájában nem kapcsolódik közvetlenül azokhoz az újraelosztási/kiegyenlítési intézkedésekhez, amelyekre a pénzügyileg gyengébb önkormányzatok jogosultak”.

Már önmagában az hungarikum, hogy a kormány nem a saját büdzséjéből segíti a kevés bevétellel rendelkező településeket, hanem ehhez más önkormányzatok bevételeit veszi el. – Nincs még egy olyan ország a világon, ahol az önkormányzatok ilyen külön adót fizetnek az államnak – vélekedett Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke.