Hülyeturista. Nem-nem, nem bántásból, hanem magamra értem, hogy van ez az elbaltázott működés, amikor az ember előábrándozza a tökéletes utazást, aztán meg csodálkozik, ha a valóság kőkeményen felülírja az elképzelést. Ezt hívom magamban hülyeturistaüzemmódnak.
Két évtizednél is régebben jártam először és utoljára a Somló-hegyen. Munka volt, de úgymond édes teher: az apróbb birtokok borászai hívtak, mert akkoriban kezdtek terjeszkedni a nagyok, s vették-vitték, amit csak értek, ők meg beszélni akartak a nehézségeikről. Kézről kézre, pincéről pincére adtak, hogy aztán Fekete Bélánál záruljon a nap; az öreg legszebb, legritkább, legkülönlegesebb tételeit sorakoztatta az asztalra, s hajnalig tanácskoztunk az élet dolgairól, ilyetén nem csupán a múlt köde burkolja a somlai emlékképeket. Hát nézzük meg, mit mutat a hegy most, húsvét hétfőjén, ha már végre beköszöntött a napsütötte tavasz – jött a hirtelen ötlet, hozzá a már említett ábrándozás, ahogy elképzeltem magunkat a kövéroszlopos tornácú, takaros parasztházak között sétálgatva, meg a lugasos borteraszokon hol friss furmintot, hol fanyar juhfarkat kortyolgatva.
A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap május 1-ig kapható 2025/17. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
