Brazíliában baktériummal fertőzött szúnyogokat kezdtek szabadon engedni, amelyek a remények szerint majd megfertőzik a vad populáció jelentős részét, és így megakadályozzák, hogy a rovarok terjeszteni tudják a dengue-lázat. A dengue évtizedek óta sújtja Latin-Amerikát, de az utóbbi években – az éghajlatváltozás újabb csapásaként – a járványok egyre súlyosabbá és kiterjedtebbé válnak. Brazília a szúnyogok mellett egy hazai fejlesztésű vakcinával is próbálja megfertőzni a betegséget, de a kapacitások egyelőre eltörpülnek a fenyegetés nagyságához viszonyítva.
Soha nem volt még olyan súlyos dengue-járvány Brazíliában, mint tavaly: legalább 6,6 millió ember fertőződött meg (bár a fertőzések jelentős része tünetmentes, így nagyon nehéz felmérni őket), és több mint 6300-an haltak meg a betegségben. Ez a betegség világszerte szedett halálos áldozatainak fele. Brazíliából a környező országokba is átterjed a járvány: egyre több esetet jelentenek Argentínából, Kolumbiából, Peruból is. A dengue-vírust főként az egyiptomi csípőszúnyog terjeszti, amely e fertőzés mellett a sárgaláz és a chikungunya-láz terjesztéséért is felelős.
Bár hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a szúnyogok által terjesztett betegségek csak a trópusi harmadik világban okozhatnak problémát, a globális turizmus és kereskedelem, illetve az éghajlatváltozás miatt ezek a betegségek Európában is egyre nagyobb fenyegetést jelentenek. A mediterrán térségben (például Portugáliában, Spanyolországban vagy Dél-Franciaországban) egyre több a helyi dengue-fertőződés, amit már nem a trópusokról hoztak haza a turisták, hanem a helyi (invazív) szúnyogoktól kaptak el.
• Mi várható a fertőzött szúnyogoktól?
• Milyen hatást gyakorolnak majd az ökoszisztémára?
• Vakcinával nem lehet védekezni a dengue ellen?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
