Tamás Rita: Ami fent mérgez, az leszivárog a társadalom legaljára is
Tamás Rita (Fotó: Facebook/Ne pánikolj, sportolj)

Tamás Ritát keményen próbára tette az élet: az egykori sportújságíró életét hosszú évtizedekig a pánikbetegsége uralta, de férje szenvedélybetegségével és saját egészségügyi problémáival is meg kellett küzdenie. A sportban talált kapaszkodót, a tudatosság és a teljes életmódváltás révén sikerült felülkerekednie a betegségén. Tíz éve működő és ma már közel százezres követőtáborral bíró közösségi oldalán – Ne pánikolj, sportolj! –, illetve könyveivel támogatást és útmutatást nyújt azoknak, akik hasonló nehézségekkel küzdenek. A közélet egyre fojtogatóbbá váló légköre ellen azonban egy idő után már nem volt elegendő a sport, Tamás Rita úgy döntött, külföldön próbál szerencsét. Több mint egy éve él Norvégiában, ahol takarítóként dolgozik. Az újrakezdésről Élj végre magadért! – Kiút a kiégésből, a kétségbeesésből és a talajvesztésből címmel írt könyvet.  

Kiégés, kétségbeesés – mégis, a kívülálló úgy láthatta, a szerző sikeres életet élt Magyarországon. Vajon mi vitte rá arra, hogy ilyen radikális lépésre szánta el magát? – Ez egy hosszú, bonyolult folyamat eredménye. Magánéleti szempontból számos mélyponttal kellett megküzdenem, és szakmailag is egyre kilátástalanabbá vált a helyzetem – mondja Tamás Rita. – A világjárvány az edzői tevékenységemet nehezítette meg, míg újságíróként is beszűkültek a lehetőségeim, hiszen ma, Magyarországon alig létezik független médium. Nem maradt mozgásterem, nem láttam kiutat, hogy merre mozdulhatnék. Ezért máshol kerestem a lehetőséget.

Tamás Rita úgy látja, mindenképp szüksége volt arra, hogy kiszakadjon a magyar valóságból. Eredetileg négy hónapot tervezett, de több lett belőle. Választása, mondja, nem menekülés volt, hiszen éppen azokat a személyiségfejlődési szakaszokat járta végig külföldön, amelyeket itthon nem. Hangsúlyozza: néha el kell távolodni az életünktől, hogy visszataláljunk önmagunkhoz, persze nem feltétlenül kell Norvégiáig menni.

• A megszokott környezetünktől való eltávolodás segít a traumák feldolgozásában?
• A távolság és az idő változtatott azon, amit Magyarországról, az itteni közéletről gondolt?
• Sikerült megtalálnia azt a biztonságérzetet, ami itthon elvesztett?
• Az északi társadalmakat alapvetően elfogadónak, szociálisan érzékenynek és empatikusnak gondoljuk, ebből mit tapasztalt?
• Az önsegítő könyvek sikere jelezhet valamiféle társadalmi krízist?

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!