Tárgyak

Kiterültem a nappaliban, mint a gyalogbéka, nem csoda, 29,7 Celsius-fokot mutatott a digitális hőmérő képzeletbeli higanyszála, valóságos nincs neki, nem élünk már a középkorban. Pedig milyen érdekes volt kiskorunkban, amikor véletlenül, vagy mit ad isten, gyermeteg szándékok hatására lepottyant és összetört az eszköz, és a higany apró labdácskákká gömbölyödve szaladt egyszerre több irányba. Kár, hogy nem lehetett játszadozni vele, mert azt mondták, hogy mérgező, mint a légyölő galóca, csak máshogy.

Ennek is köszönhetően tehát itt vagyok még mindig, amikor írom ezt az újabb szertelenséget, pihegek a nappaliban, és azon morfondírozok, hogy megint meg kellene írnom évi rendes melegellenes kiáltványomat. Az a baj, hogy ebbe minden nyáron belebonyolódok, és már nem is emlékszem, mi mindent hordtam össze tavaly vagy azelőtt, még régebbi alkalmakról nem is beszélve. Az eszmei mondanivaló biztos, hogy rendre ugyanaz – jobb a hűs, mint a hős, hideg ellen fel lehet öltözni, meleg ellen egy bizonyos határon túl nincs hova vetkőzni –, de az abszolút önismétlés csapdájába mégsem lenne szerencsés belezuhannom. Úgyhogy elkezdtem inkább nézegetni a könyvespolcokat hevertemben, van belőlük egy csomó, és rettentően szeretem őket.

A teljes cikket a Magyar Hang június 25-én megjelent 2021/26. számában találja (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!