Hogyan kerülhető el, hogy a demokrácia a többség(re hivatkozó politikusok) zsarnoksága legyen? Egyre nehezebben. A demokrácia addig tart, ameddig az eltérő politikai meggyőződések képviselői egymással szemben méltányosságot tanúsítanak, és vállalják a nyilvános vitát. Ellenkező esetben a demokráciából egyre erőszakosabb szavazatmaximáló stratégiák gátlástalan háborúja lesz, amelynek mindenkori nyertesei azok, akik a maguk hazugságait, népszerű ígéreteit és az ellenfélre szórt rágalmakat a legsikeresebben tudják terjeszteni. A választópolgárok többségének nem áll módjában, hogy a politika előtt álló, egyre bonyolultabb kérdésekben önálló véleményt formáljon. A tájékozódásukat segítő közösségek és független információforrások pedig eltünedeznek.
Ezért a hatalomért folyó, demokratikusnak csúfolt küzdelem mindinkább elszakad a valóságtól. Virtuális világok vetélkednek a médiafogyasztók vágyai és félelmei feletti ellenőrzésért, ez magyarázza a populizmus riasztó mértékű térhódítását a nyugati világban. A folyamat az elmúlt években elérte és maga alá gyűrte a modern demokrácia szülőföldjét, az Egyesült Államokat is.
Donald Trump elnöki megbízatása már ennek köszönhető. Az amerikai hegemóniával együtt elveszett az odáig uralkodó szabadkereskedelmi-globalista narratíva vonzereje, jobboldali alternatíva pedig nem mutatkozott. Kellett valaki, aki hitelesen tudja képviselni – a maguk értelmi színvonalán, de már megjelenésében és nyelvezetében is – a globalizáció gazdasági következményeitől sújtott, a kisebbségvédő baloldali demagógiától frusztrált, szóval, a régi szép időkbe visszakívánkozó egyszerű amerikaiakat. Nem ő szállította le a politikát a maga színvonalára. Olykor a tahóságig menő bohóckodásának sikere már e minőségromlás következménye. Hogy az a másik oldalon is végbement, annak szégyenletes bizonyítéka volt a Black Lives Matter, a – nem rasszista indítékból elkövetett – rendőri brutalitás színes bőrű áldozata melletti szolidaritás elfajulása, másfél esztendeje. A példátlan erőszakhullám mindvégig élvezte a balliberális értelmiség támogatását.
Lányi András teljes írását a Magyar Hang január 29-én megjelent 2021/5. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületen online!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
