Igény van a tevetenyésztésre, hiszen Mészáros Lőrinc már belefogott

Azt, hogy a történelem időnként az önnön lábnyomába lép, ha némelykor nemesi csizmában, máskor pedig munkavédelmi bakancsban is, mi sem példázza jobban, mint Széchenyi István és Mészáros Lőrinc életének párhuzama.

A második legnagyobb magyar, Széchenyi István (többek közt: író, polihisztor, közgazdász, miniszter) az Agrárkönyvtári Hírvilág, 2011. XVIII. évfolyam 2. száma szerint „hippológus, lószakértő volt. Szakértelmét a katonaságnál, a nagycenki ménesében és az Angliában szerzett tapasztalataival alapozta meg. Tudása esszenciájaként 1828-ban megszületett korszakalkotó munkája, a Lovakrul, melyben megalkotta a nyereséges lótenyésztés programját.”

Mészáros Lőrinc (többek közt: gázszerelő, polgármester, Magyarország leggazdagabb embere) szakértelmét Felcsúton és Alcsúton szerzett tapasztalataival alapozta meg, amikor az állami gázprogramot – hadd éljünk nyerges hasonlattal – meglovagolva egy alcsúti, gépészettel foglalkozó társával elkezdték bekötni a faluban élőknek a gázt. 2021-ben megszületett korszakalkotó munkája, mellyel kijelölte a nyereséges tevetenyésztés távlatait.

Augusztus végén ugyanis kivételesen nem megvásárolt, hanem alapított egy céget: hárommillió forintos jegyzett tőkével a Mészáros Agro Kft.-t. A vállalkozás főtevékenységei többek közt gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag termesztése, de a listán van egy érdekesség is: teve, teveféle tenyésztése. Teveféle például a láma és az alpaka. Egyes rosszmájúak szerint Mészáros nem a vikunya rokonára, a dél-amerikai emlősre gondolt, hanem az alpakkára, két kával, ami más néven pakfong vagy újezüst. De ez tök mindegy, mert Lőrinc gróf az újezüstből is aranyat csinál, ha akar, mert tud.

A teljes cikket a Magyar Hang szeptember 17-én megjelent, 2021/38. számában olvashatja el (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!