Tényleg terjed-e a világban a terméketlenség, hasonlóan A szolgálólány meséjéhez?

Elkezdődött a Margaret Atwood regénye alapján készült A szolgálólány meséje című disztópikus sorozat befejező évada, így hamarosan kiderülhet, hogy a gyerekszülő automatává alacsonyított szolgálólányok forradalma elsöpri-e a fasiszta Gileád államot. A sorozat befejeződése kapcsán újból sokan teszik fel szorongva a kérdést, hogy tényleg terjed-e a világban a terméketlenség, és ez valóban kihalással fenyegeti hosszú távon az emberiséget?

A Margaret Atwood kanadai írónő által kreált jövőben közelebbről meg nem nevezett okok (de általánosságban a környezetszennyezés) miatt szinte minden nő (és férfi) terméketlenné válik, a kevés megszülető gyermek pedig rendellenességekkel jön a világra. A helyzet az emberiség kihalásával fenyeget, így felbomlik a társadalmi rend, az Egyesült Államok kormányát megdöntik, és a teokratikus Gileád Köztársaság lép a helyébe. Az új rendben az élet minden területét ellenőrzik, a megmaradt néhány termékeny nőt pedig gyermekszülő rabszolgaként („szolgálólányként”) tartják fogva, hogy az új elit vezetőinek hozzanak létre gyerekeket.

Ez a jövőkép sokakat nyomaszt, részben azért, mert a sorozat hatásosan mutatja be, egy krízis hatására milyen gyorsan tudnak megroppanni a társadalom szabadságjogokat biztosító, legerősebbnek hitt tartóoszlopai is, másrészt pedig azért, mert az utóbbi években néhány való világbeli kutatási eredmény (illetve köznapi tapasztalat) is arra enged következtetni, hogy az emberiség általános termékenysége valóban csökkenőben van. Más modellek pedig azt mutatják, hogy a sok évszázados folyamatos gyarapodás után hamarosan eléri az emberiség létszáma a maximumát, ami után a csökkenés időszaka következik. A kérdés tehát az, hogy a valóság megismételheti-e A szolgálólány meséje történetét: tényleg elképzelhető, hogy végletesen lecsökken az emberiség termékenysége?