Titkolja a 2019-ben átadott Puskás Aréna üzemeltetője, hogy mennyiért adja ki különböző rendezvényekre a létesítményt. Ezáltal azt sem lehet tudni, hogy az adófizetők pénzéből épített futballstadion különböző helyiségeinek bérbeadásából mennyi bevétele keletkezik a Nemzeti Sportügynökségnek (NSÜ). Ez az NSÜ-höz benyújtott közérdekű-adatigénylésre érkezett tájékoztatásból derül ki. A szervezet ugyanis csak részben adta ki a kért adatokat. Csak a rendezvényterek bérlőinek listáját közölték, de azt nem, hogy mennyiért vették igénybe azokat.
Az NSÜ a köztulajdonban álló társaságok takarékos működéséről szóló 2009-es törvényre hivatkozva utasította el az adatigénylésünket. A törvény egyik pontját idézték, ami szerint nem ismerhető meg olyan adat, amely a társaság üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okoz, vagyis a versenytársat indokolatlan előnyhöz juttatná. Azt írták: álláspontjuk szerint a bevételi adatok nyilvánosságra hozatala a Puskás Aréna hosszú távú hasznosítási koncepciójának érvényesítése és végrehajtása az NSÜ üzlete szempontjából „aránytalan és jelentős hátrányt okoz”. Érdemes azonban hozzátenni, hogy a Puskás Aréna a kapacitásait tekintve monopolhelyzetben van Magyarországon, így számos szegmensben nincs versenytársa.
Az NSÜ elutasítása azért is furcsa, mert a Puskás Aréna korábbi üzemeltetője, a Nemzeti Sportközpontok (NSK) adatigénylésünkre korábban éppen lapunknak adta ki ezeket az adatokat. Vagyis az NSK nem látta úgy, hogy ezek nyilvánosságra kerülése versenyelőnyhöz juttatna más szervezeteket.
• Hány rendezvényt tartottak tavaly és idén a Puskás Arénában?
• Tényleg olyan sok koncert van a rendezvények között?
• Melyek azok a minisztériumok, amelyek gyakran bérlik ki a stadiont?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
