„Tízezer hektoliter sör, ugyanannyi bor, hat mázsa virsli”

Sör és virsli – mára csak ezek idézik a szocializmus egykori május elsejéinek hangulatát, ahogy a munka ünnepe is csak nevében őrzi egykori funkcióját. De mégis honnan ered ez az ünnepünk?

Május 1-je története egészen az ipari forradalomig nyúlik vissza: Robert Owen, a felvilágosult brit gyáros 1817-ben, kiáltványban fogalmazta meg a munkások addig 10-14 órás munkaidejének nyolc órára csökkentését, azonban arra, hogy mindez valósággá váljon, még több évtizedet kellett várni. 1856. április 21-én Melbourne-ben a kőművesek és építőmunkások a helyi parlament előtt követelték a nyolcórás munkaidő bevezetését, aminek meg is lett az eredménye, ráadásul a rövidebb munkaidő ellenére munkabérüket sem csökkentették.

Egy évtizeddel később az I. Internacionálé első kongresszusa már úgy fogalmazott: a nyolcórás munkanap bevezetése az első lépés a munkásosztály felszabadulásának útján. Az Egyesült Államokban és Európa több országában csak a század végén történt előrelépés az ügyben: 1886. május 1-jén Chicagóban sztrájk kezdődött a nyolcórás munkaidő bevezetése érdekében, ami pár nappal később komoly harccá fajult. Május 4-én szintén munkaidő rövidítéséért szervezett tüntetésen anarchisták bombát robbantottak a tömeg soraiban, azt követően pedig dulakodás és tűzharc vette kezdetét a rendőrök és tüntetők között, aminek következtében nyolcan meghaltak és többeket bebörtönöztek.

• Itthon mikor tartották meg az első május elsejét és az milyen volt?
• Hogyan és mikor vált mozgalmiból hivatalos ünneppé?
• Miként értekezett Kádár János erről a napról?