Miben különbözött a miénktől a cseh és a lengyel demokratikus átmenet? Miért vették komolyabban szomszédaink az igazságtételt, hogyan látnak bennünket napjainkban Csehországban és Lengyelországban? Erre kerestük a választ Kiss Gy. Csaba irodalom- és művelődéstörténésszel.
–A rendszerváltozás idején az ellenzék motorja az értelmiség volt. Miért tűnt el az értelmiség a politikai életből?
– Kétségtelen, hogy az az értelmiség kikopott a politikai életből, ám a folyamat természetes, a politika professzionalizálódásának velejárója.
– Nézzünk konkrét példát: miért távolodott el a rendszerváltozás után a napi politikától Kiss Gy. Csaba?
– 1990 végén azt éreztem, eljött az utolsó pillanat, hogy kiszálljak a politikából, és visszatérjek hagyományos értelmiségi közegembe. Tudtam, ha bent maradok, föl fog őrölni, hiszen esetleg olyan dolgokat kell vállalnom, amelyeket belülről nem tudok elfogadni.
– Volt-e konkrét esemény, amely meggyorsította a távozást?
– Az MDF–SZDSZ-paktum. Nem értettem egyet a titkos egyeztetéssel, megállapodással. A párt vezető testületeinek háta mögött. Szükség lett volna megállapodásra – demokratikus módon. Ekkor határoztam el, hogy állami pozíciót nem vállalok. Az MDF-től nem távolodtam el. Az első szabadon választott parlament és a kormány nagyon fontos munkát végzett. Nem tartozik ide szorosan, de hadd hívjam fel a figyelmét egy szóhasználati furcsaságra.
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
