Az „érintetlen Skandinávia, Európa utolsó vadonja” című mítoszt szeretném lerombolni
Török Zoltán (Forrás: Török Zoltán)

A nemrég bemutatott Változó vadon – Az én északom rendezője, Török Zoltán új alkotásában szeretné lerombolni a Svédország mint érintetlen táj mítoszát. Interjúnkban arról is mesél, hogy a svédek jóval közvetlenebb emberek, mint gondolnánk.

– Egy kritika úgy fogalmazott, hogy aki eddig északra vágyott, az új Török Zoltán-filmet látva biztosan csomagolni kezd. Ez is a célok között szerepel: természetfilmes eszközökkel csábítgatni a kíváncsi turistákat vagy akár költözőket?
– A tervek között biztosan nem. De valóban rá kellett jönnöm, hogy a filmjeimnek van egy ilyen természetes hozadékuk. Az emberek elkezdenek azokra a tájakra vágyni, amelyekről forgattam. A somogyi vidrapark forgalma is megnövekedett, miután bemutatták a róluk szóló filmem Svájcban meg Németországban. Hogy Svédországgal ez mennyire fog működni, meglátjuk. A film lement már Németországban és Ausztriában. Svédország ezekben az országokban eleve közkedvelt. Meglátjuk, hogy a turisztikai statisztikák mit mutatnak.

– Gondolom, a hely viszont nem való mindenkinek, illetve az ökoszisztémának sem feltétlenül tenne jót, ha elözönlenék.
– Erről pont mostanában indult diskurzus. A covid alatt nagyon jó volt, hogy nem voltak turisták. Akkoriban mi, Svédország számítottunk a fekete báránynak, miután nálunk nem voltak lezárások, szabadon lehetett mozogni az országban. Az ideiglenes nyugalmat én nagyon élveztem. Lehetett persze ide utazni, de sem a finnektől, sem a németektől nem nagyon jöttek. Most viszont hihetetlen módon elözönlöttek mindent. Az addig elhagyatott hegyi ösvények megteltek turistával, ami nagy nyomás alá helyezi a hegyeket. A rénszarvaspásztorok fel is lázadtak a jelenség ellen.

– Mit jelent, hogy fellázadtak?
– Konkrétan azt akarják, hogy a területükön fekvő turistaházakat zárják be, egy-kettő esetében ezt már el is érték. De a legextrémebb helyeken azért nincsenek sokan még most sem. Amikor mi kirándulni megyünk a családdal, van, hogy három napig nem is találkozunk senkivel.

 

• Miből fakad, hogy a svédek még a többi skandináv néphez képest is nagyon másként kezelték a járványt?
• Mi volt az egyébként, amin Svédországba költözve annak idején meglepődtek?
• A klímaváltozás miként hat Skandináviára?
• Miért gondolja, hogy a magyar szülők szeretik burokban tartani a gyerekeiket?
• Milyen téves sztereotípiák élnek az emberekben a svéd tájakról?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap 2025. január 2-ig kapható 2024/51-52. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!