Történelmet írhatnak a Karmelita zöld gyepén: bajnoki esélyessé lépett elő a miniszterelnök faluja
Orbán Viktor kormányfő nyilatkozik a közmédia stábjának a Puskás-Suzuki Kupa díjátadóján a felcsúti Pancho Arénában 2024. május 20-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Kell a magyar bajnokságba még egy vagy kettő Ferencváros – mondta Orbán Viktor 2023 júliusában, a Puskás Akadémia honlapjának adott interjújában. Elemzésének szakmaiságát jelzi, hogy bő másfél évvel később már egyetlen Ferencváros sincs a ligában – a miniszterelnöki értelemben véve legalábbis. Mert hiába öntik a pénzt a zöld-fehér klubba, és hiába szerződtetnek egyre-másra a hazai mércével mérve elitjátékosokat, a csapat jobb napokon csak stagnál, a rosszabbakon pedig magabiztosan hullik darabokra. Hátra megy, nem előre – a riválisok így anélkül érhették utol a bukdácsoló Ferencvárost, hogy akár jottányit is emelkedett volna a bajnokság színvonala. Mégsem kell, hogy kedvünk szegje a helyben járás, hiszen dicső napok virradnak hazánkra: bajnok lehet a Felcsút.

Ennek örömére bővítsük is gyorsan a cikk eleji bon mot-t: 2025 az áttörés éve lesz. Orbán Viktor ígérete jelen pillanatban a zöld gyepen megvalósulni látszik, mert az „akadémisták” valóban lehagyhatják Kubatov Gábor Üllői úti világválogatottját, és így (nem túl hosszú) története első aranyérmét ünnepelhetné a Puskás Ferencről elnevezett egyesület – amelynek jelen pillanatban négy pont az előnye a Ferencvárossal szemben. Amennyiben ezt megőrzi, akkor a magyar miniszterelnök (majdani) szobra sötét (és fölényes) árnyékot vethetne végre a kelet-európai politikai panteon másik nagy formátumú alakjára, Nicolae Ceausescura. A Kárpátok Géniusza is csinált magának focicsapatot, ám szülőfalujának klubja, a Viitorul (majd FC Olt) Scornicesti sosem ért fel a román bajnokság csúcsára, a negyedik hely volt a legjobb eredményük.

Persze ha a történelem ismétli önmagát, akkor Felcsúton már készíthetik is a zsebkendőket – és mielőtt bárki félreértene, nem a patrónus, hanem a csapat sorsa feletti bánatukban. Az egykori Viitorul immár a negyedik liga alsóházában szerénykedik, miközben harmincezres stadionja csendben rohad. Ilyen veszély egyelőre nem fenyegeti a Makovecz Imre – és Dobrosi Tamás – tervei alapján felépült felcsúti Pancho Arénát – különösen akkor nem, ha a 2014-ben átadott, közel négymilliárd forintból megvalósult létesítményben bajnokcsapatot avatnak.

És ha így lesz, be nem váltott ígéretekkel kikövezett út vezet majd a dobogó tetejére. A Puskás Akadémiát Orbán Viktor alapította 2007-ben. A (korábbi és későbbi) kormányfő akkor azt jósolta, a felcsúti és a hasonszőrű magyar akadémiák hét-nyolc éven belül ontani fogják a nemzetközi szinten is értékelhető magyar focistákat. Szűk két évtizeddel később valóban mind az öt topligában (angol, spanyol, német, olasz, francia) szerepel magyar játékos, ehhez azonban csak kisebb részben van köze a hazai utánpótlás-nevelésnek (annál inkább az osztrák és a német tehetséggondozásnak).

• Hol vannak a felcsúti akadémisták?
• A Fradi-játékosok értéke gyorsabban inflálódott, mint a forint.
• Nyerhet-e a miniszterelnök faluja?

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!