Csúcsra járatott manipuláció és félinformációk – Sebestyén József halálát propagandacélokra használja a kormány, amit segít az is, hogy az ukránok sem sietnek fényt deríteni a történtek minden részletére. Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter szerint Orbán Viktoréknak lépéseket kellene tenniük azért, hogy magyar részvétellel vizsgálják ki az esetet. Ember Zoltán politikai elemző pedig úgy látja, a Fidesz minden kommunikációs szalmaszálba belekapaszkodik, csak hogy ne a valós problémákról kelljen beszélnie.
Kényszersorozás, elrablás, vascső, agyonverés, ukrán pribékek – a kormánypárti sajtó és a kormány prominensei ezen szavak kíséretében igyekeznek képbe helyezni a magyar közvéleményt arról, mi is történt Kárpátalján: hogyan vált áldozatává egy magyar nemzetiségű, magyar állampolgársággal is rendelkező, 45 éves férfi és családapa az ukrán állam kegyetlen sorozó különítményének. Miközben azt, hogy valóban ez történt-e – vagyis hogy Sebestyén Józsefet agyonverték a sorozás során – a jelenleg rendelkezésre álló tények és információk alapján nem lehet kijelenteni. Ami persze nem zavarja sem a propagandát, sem pedig a kormányt, amelynek különböző szintű és rangú vezetői Orbán Viktor miniszterelnöktől Bóka János európai ügyekért felelős miniszteren át Szijjártó Péter külügyminiszterig, Oroszország hivatalosan elismert barátjáig igyekeznek nemzetközi szintre emelni az ügyet.
De Ukrajna sem játszik tisztán: a külügyi szóvivőnek, Heorhij Tihijneknek lényegében csak annyira futotta a botrány kirobbanásának másnapján, szombaton tartott sajtótájékoztatóján, hogy elmondja: nincs itt semmi látnivaló, csak a magyar kormány hergel. „A magyar kormánynak a tragédiával és az ukrajnai mozgósítással kapcsolatos kijelentései manipulatívak, támogatva Oroszországot a propagandájában” – mondta. Az ukrán hivatalos álláspont szerint nem történt verés, Sebestyén önkényesen hagyta ott a dandárt június 18-án, pár nappal később, 24-én pedig saját lábán ment be a beregszászi kórház sürgősségi osztályára, majd július 6-án a pszichiátrián tüdőembóliában elhunyt. A külügyi szóvivő még véletlenül sem hozta szóba a nyilvánosságra került videókat, amelyek minden valószínűség szerint a kiképzés során készültek a katonaruhát viselő Sebestyén Józsefről. A férfi e felvételeken erős fájdalmakra és rosszullétre panaszkodik, segítséget kér, csak négykézláb tud helyet változtatni, miközben azt hallani, hogy ukrán nyelven gúnyolódnak rajta, becsmérlik, és nem kap segítséget.
Cikkünknek nem célja, hogy feltárja Sebestyén József utolsó napjainak és halálának körülményeit – erre nincs lehetőségünk –, ám arra vállalkozunk, hogy bemutassuk, a magyar kormány miként használja manipulációra a tragédiát, akár azáltal is, hogy tényként tálal feltételezéseket, és bizonyítható valótlanságokat is beemel kommunikációjába.
Csak tiszta forrásból?
Hogy mi is lehet a magyar politikai és diplomáciai szándék, azt a kormány üzenetein túl és annál mélyebben illusztrálják a hazai nyilvánosságban megjelenő hírek, illetve azok kronológiája. Július 9-én, este jelent meg a kormánypárti Mandineren a „Megrázó tragédia: ukrán toborzók megvertek egy magyar férfit, aki később meghalt” című cikk. A lap Sebestyén József testvérének Facebook-posztjára hivatkozva arról számolt be, hogy fivérét a toborzók vasdorongokkal annyira megverték, hogy három héttel később meghalt. A cikk az áldozat egy ismerősének elmondása alapján „nagyjából rekonstruálni tudta” az eseményeket: e szerint a Sebestyént – akinél felmerült az is, hogy igyekezett elkerülni a besorozást – a toborzási és szociális támogatási központ (TCK) „lesben álló” munkatársai kapcsolták le Beregszászon. Onnan állítólag Munkácsra szállították, és a 128-as dandárba vették fel.
A lap tanúként bemutatott forrása szerint Munkácson, az erdőben verték össze brutálisan, vasdorongokkal, ami közrejátszhatott későbbi halálában. Már ez a cikk is hivatkozik továbbá egy, a férfi nővére által megosztott videóra, amelyen Sebestyén József egyenruhában, négykézláb mászik egy katonai táborban, a videót készítők félig nevetgélve közelítenek hozzá, és gúnyolják. A Mandiner szerint innen, vagyis a táborból került végül kórházba, majd a beregszászi elmegyógyintézetbe, ahol július 6-án elhunyt. A halál oka vérömleny okozta trombózis volt. A Mandiner tehát egy posztra és magát tanúként bemutató személyre hivatkozva ír arról, hogy Sebestyén József a kiképzés során elszenvedett brutális bántalmazás után vesztette életét.
Manipulált történet
A cikk megjelenésének másnapján Orbán Viktor a Facebookon fejezte ki részvétét a „kényszersorozás során elhunyt magyar férfi családjának”, ezzel pedig pályára is állította a témával kapcsolatos kormányzati kommunikációt és a teljes propagandagépezetet. Azóta a miniszterelnök és más kormánytagok naponta akár többször is hangoztatják a fő üzenetet, miszerint Sebestyén Józsefet „kényszersorozás során agyonverték”. De Orbán itt nem állt meg a félinformációkon alapuló manipulációban: múlt pénteken egy videót is közzétett, amelyben Sebestyénről készült három felvétel mellett szerepel egy negyedik, kórházban fekvő férfit ábrázoló kép is, egyértelműen azt a látszatot keltve, hogy azon is a magyar férfi látható. A kulcsüzenet: „agyonverték”.
Az pedig csak Rácz András Oroszország-szakértő Facebook-posztjából tudható, hogy ez utóbbi felvétel eredetileg egy másik személyt ábrázol, akit a TCK irodájából szállítottak kórházba. A felvételt eredetileg a Kárpáti Igaz Szó tette közzé május 27-én. A kormány aztán ennél is tovább ment: Szijjártó Péter külügyminiszter három olyan ukrán katonai vezető szankciós listára helyezését kezdeményezte az Európai Uniónál, akik sorozásokat irányítanak Ukrajnában.
A Magyar Nemzet című pártlap pedig konkrétan „bizonyítékot” is közölt: mégpedig egy szintén kórházi körülmények között készült fotót, amelyen egy férfi mutatja mellkasának behegedt sérüléseit. Az illető arca nem látszik, így nem lehet megállapítani, hogy valóban a videófelvételeken beazonosítható Sebestyént láthatjuk-e, de ez a lap számára nem okoz aggályt. Mint ahogy az M1 Híradó című műsorának sem, amely a következő szöveggel vette át a felvételt: „Jól láthatóak az elrablóitól származó sérülések Sebestyén József mellkasán (…). A kép a kórházban készült, még a halála előtt.”
Érdekes adalék még, hogy a Mandiner, illetve a cikk szokatlan módon feltüntetett szerzője, Veczán Zoltán elkezdett kioldalazni a sztoriból. Újabb, hétfőn megjelent cikkében már azt bizonygatta, ő mindössze – forrásainak és információinak hitelességében nem kételkedve – a verés tényéről és a halálesetről írt, ám azt, hogy e kettő között van-e „közvetlen vagy közvetett ok-okozati összefüggés, jelenleg nem tudjuk, legfeljebb sejteni lehet”. A kormánylap és szerzője ezzel véletlenül sem Orbánt, Bókát, Szijjártót és a teljes propagandasajtót igyekezett helyre tenni, hanem csak a Deutsche Welle hozzájuk érkezett megkeresésére reagált, nyilvánosan.
Máshogy hívják, de attól még brutális
A kormány politikusai és a kormánypárti sajtó a következetesen rémisztően hangzó kényszersorozást emlegeti, valójában azonban – ahogy arra a már idézett Rácz András felhívta a figyelmet egyik posztjában – mozgósításról van szó, amelynek lebonyolításában az egyébként brutális fellépései miatt a lakosság körében rettegett TCK bonyolít. „A hadkiegészítési szervezet munkatársai sok esetben erőszakosak, korruptak és nagyon nem a szabályok szerint járnak el. Ukrán hivatalos források is elismerik, hogy a legrosszabb a helyzet Odessza és Kárpátalja megyében” – írta posztjában az Oroszország-szakértő, nyomatékosítva: nem tudni, hogy Sebestyén József esetében történt-e bántalmazás, de 2024-ben egy ukrán férfi olyan súlyos sérüléseket szerzett a munkácsi TCK-n, hogy néhány nappal később belehalt. „Különösen kemények a TCK-sok azokkal szemben, akik ilyen vagy olyan módon nem teljesítik honvédelmi kötelezettségüket: elmulasztották aktuális adataik megadását, vagy figyelmen kívül hagyták a behívót” – írta, hozzátéve: az utcai elhurcolásokra is ilyen esetekben kerül sor.
Közös vizsgálatra lenne szükség
A kormány jelenlegi kommunikációja sem az ukrán–magyar viszony javulását, sem pedig a Sebestyén Józseffel történtek feltárását, majd hiteles bemutatását nem támogatják. Ehelyett a kormánynak kezdeményeznie kellene, hogy a tragédia körülményeit magyar szakértők részvételével, közösen tárják fel – fejtette ki lapunknak Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere. Szavai szerint nagy szükség lenne arra is, hogy a kormány valós képet alkosson arról, milyen az élet a kárpátaljai magyarlakta településeken, beleértve a különböző nemzetiségek együttélését is. Erre – mutatott rá Jeszenszky Géza – jó lehetőséget kínálna Magyar Péter azon felvetése, hogy Orbán Viktorral közösen látogassanak Kárpátaljára, amire a kormány nyilvánvalóan politikai céljait követve mondott nemet.
Jeszenszky Géza felhívta a figyelmet arra is, hogy bár a kormány politikája ezt igyekszik elfedni, de a jó ukrán–magyar viszonynak igen stabil alapjai vannak: 1992-ben Ukrajna olyan nemzetiségi törvényt fogadott el, amely ma is párját ritkító Európában, és a magyarság jogait is rögzítette. Ez – folytatta – valóban sérült a 2017-es iskolatörvénnyel, csakhogy ezt 2023 decemberében hatályon kívül helyezték, így tehát jogszabályi szinten legalábbis nincs olyan tényező, amely a magyar kisebbségre nézve hátrányt jelentene. A volt külügyminiszter úgy véli, Magyarország érdeke az, hogy Ukrajna végül ne vesztesként, hanem szuverén államként kerüljön ki a háborúból, ha ugyanis egy Grúziához vagy Fehéroroszországhoz hasonló bábállam jönne létre, akkor Putyin a Balti államokat venné célba. Ez pedig immár közvetlenül is veszélyeztetné a rendszerváltás legfőbb eredményeit, azt, hogy a kelet-közép-európai államok az EU és a NATO részei lehetnek. Jeszenszky hozzátette: a kárpátaljai magyar kisebbség érdeke is, hogy Ukrajna minél előbb az Európai Unió tagja legyen, ezért Magyarországnak inkább támogatnia, mintsem akadályoznia kellene ennek folyamatát.
Oroszország örömére
Ember Zoltán politikai elemző pedig a Fidesz kommunikációjának céljait értékelte. – Minden kommunikációs szalmaszálba, sztoriba belekapaszkodik a kormánypárt, csak ne a közös ügyeink, az oktatás, az egészségügy, az állami ellátórendszerek vagy épp a gyermekvédelem kerüljön a közbeszéd fókuszába – mondta a szakértő. Ebben az értelemben a kormánypárt „hasznosítani” tudta Sebestyén József tragédiájának hírét is, miközben a halálának körülményeiről szóló beszámolók ellentmondásosak. – A Sebestyén haláláról szóló felfokozott állami kampány jól működik a Fidesz szavazótáboránál, miközben tovább rontja az amúgy is kritikus állapotú ukrán–magyar kapcsolatokat, tegyük hozzá, Oroszország legnagyobb örömére – magyarázta az elemző.
Szerdán aztán a 444 arról írt, hogy Ukrajna teljes körű vizsgálatot folytat a július 6-án meghalt Sebestyén József halála ügyében. A vizsgálatot a kijevi elnöki hivatalban koordinálják, és több nyomozószerv is részt vesz benne. Csütörtökön pedig jött az újabb úgy, a palágykomoróci görögkatolikus templom felgyújtása, és magyarellenes feliratok felfirkálása. Orbánék erre is azonnal lecsaptak.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/29. számában jelent meg július 18-án.
