A kis államok belpolitikájába könnyebben beleszólnak nagyobb, erősebb államok. Ez bizony Magyarországra is érvényes. Az 1989–90-es rendszerváltó elit aktívan biztatta, bátorította a nyugati nagyhatalmakat, hogy tőkebefektetések, a NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozási folyamat révén minél nagyobb befolyást szerezzenek Magyarországon. Az USA Magyarország fontos kereskedelmi és politikai partnere lett, ennélfogva a sokkal nagyobb erőket felvonultató amerikai politika elvárásait egyik kormány sem hagyhatta teljesen figyelmen kívül. Bizony, még a magyar nemzeti érdekeket szavakban nagyon harciasan védelmező Orbán-kormány is szinte azonnal kilépett a Budapesten székelő úgynevezett „orosz kémbankból”, amint annak vezetőit az amerikai kormányzat szankcióval sújtotta.
Az Orbánék által meghirdetett „keleti nyitás” ellenére meghatározó maradt a nyugati – benne az amerikai – kapcsolatrendszer Magyarország számára, nem véletlen, hogy magyarországi kormánykörökben felfokozott várakozás előzte meg az amerikai elnökválasztást és nagy öröm követte Donald Trump győzelmét. A magyar kormány reménye szerint az új Trump-adminisztrációval lényegesebben jobb lesz az együttműködés és az ebből adódó új üzleti lehetőségek jótékonyan hatnak majd a magyar gazdasági növekedésre és a közhangulatra, márpedig annak javítására szükség van, ha a Fidesz–KDNP választásokat akar nyerni (lám, Kamala Harris többek között azért veszített Trumppal szemben, mert a lakosság jelentős része úgy érezte, romlott az anyagi helyzete, ez a kormányoldal számára is tanulság lehet).
A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap november 21-ig kapható 2024/46. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
