Halkan még üvölthetünk
Blokád alatt a Margit híd (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

Orbán Viktor jöjjön ki! – visszhangzott az ütemes skandálástól a budai Cinege utca. A Koppány csoport devizahiteles tüntetői 2013. július 4-én a miniszterelnök háza előtt emlékeztettek rá, „hány családot tettek tönkre a gigantikusra nőtt hitelek”. Orbán nem jött ki, helyette felesége, Lévai Anikó oldotta meg a helyzetet: beszélt a tüntetőkkel, és megígérte, hogy tolmácsolja panaszaikat

A miniszerelnök a maga módján reagált a kétségbeesett üzenetre: a Terrorelhárítási Központ a védett személyek jelenlétére hivatkozva rendelte el a Cinege utca biztosítását, hónapokra megakadályozva bármilyen lokális megmozdulást. A gyülekezési törvényt és az Alaptörvényt azóta annyiszor írták át, hogy mára szinte elképzelhetetlen lenne egy ilyen tüntetés törvényes megtartása – a szabad véleménynyilvánítás jogánál a közlekedők kényelme, a magánélet nyugalma és a gyermekek (állítólagos) védelme is fontosabbá vált a kormány számára.

A puhítástól a „magánélet védelméig”

Arról, hogy a rendszerváltás óta miként változott a gyülekezési jog, Hegyi Szabolcsot, a Társaság a Szabadságjogokért szakértőjét kérdeztük. Mint emlékeztetett rá, a szabályokat évtizedeken át az 1989. évi III. törvény (régi Gytv.) határozta meg, ami a kétezres évek elején jelentősen puhult. – Ma szinte hihetetlen, de a törvényt 2004-ben, a rendőrség mérlegelési lehetőségeit szűkítve módosította az Országgyűlés. Addig a hatóság a közlekedés aránytalan sérelmére hivatkozva is megtilthatott bejelentett gyűlést, utána csak akkor hozhattak tiltó határozatot, ha közlekedés más útvonalon nem volt biztosítható – monda Hegyi Szabolcs. Az Alkotmánybíróság is a gyülekezési jogot erősítő értelmezéseket adott: egy 2008-as határozatuk kimondta, hogy a gyülekezési szabadság magában foglalja a spontán gyűléseket és azokat is, amelyeket késedelmesen vagy egyáltalán nem jelentenek be – tehát, a bejelentés hiánya miatt nem lehet feloszlatni a megmozdulást.

• Mikor volt, amikor a Fidesz még egészen más irányt képviselt?
• Milyen „kreatív” megoldásokkal élt a rendőrség?
• Milyen tendencia rajzolódik ki egyértelműen?

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!