Először a birtokos szerkezet használata tűnt fel, aztán az, hogy nemcsak a prostituáltnak, de a futtatónak is tudja mindenki a nevét. – Tudod, az Elemér Andija – hallatszik, és a miskolci kocsma összes vendégének világos lesz, kik is az idézhetetlenül sikamlós történet főszereplői.
A Szinva-patak északi partján vagyunk, a közelmúltban megesett sztori helyszíne pedig a borsodi megyeszékhely Selyemrét nevű városrésze. Mindennek azért van különös jelentősége, mert bő egy évvel ezelőtt Miskolcon – az országban egyedüliként – a városvezetés türelmi zónát alakított ki a prostituáltak számára. Méghozzá nem ott, ahol „Elemér Andiját” látták, hanem a Szinva déli partján. Kicsit odébb a selyemréti lakóteleptől, a Tiszai pályaudvartól, a MÁV-telep düledező házaitól, a mögötte futó kerékpárúttól és a régi hírhedt szegregátumtól, a Szondi-teleptől.
Saját megfogalmazásuk szerint korábban a fentebb említett helyszíneken „léptek műszakba” a miskolci szexmunkások, és bizony kialakított türelmi zóna ide, folyamatos rendőri ellenőrzés óta, arrafelé a mai napig zajlik a prostitúció.
• Miért nem mennek a türelmi zónába a szexmunkások?
• Hogy áll a prostituáltakhoz a miskolci lakosság?
• Mit szólnak maguk az érintettek a változáshoz?
A teljes cikket a Magyar Hang szeptember 23-án megjelent, 2022/39. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!