Az 1989-es köztársaság nyolcadik elnökének megválasztása nem pusztán új személy belépését jelenti az államfői hivatalba: újraalapítási pillanat is. A köztársasági elnöki közjogi méltóság, és e közjogi pozíció méltóságának újraalapítása lehet – ha kiérdemli – az augusztus 11-ei parlamenti államfőválasztás aktusa.
Amikor jogállam-helyreállításról, elszámoltatásról és társadalmi-történelmi megbékélésről beszélünk, akkor úgyszintén az újraalapítás mozzanataira utalunk. Nem csupán újjá-, de főként újat építünk. Ugyanis a nyolcvankilences köztársaság nem dőlt volna romba, ha nincs a romba döntésére vállalkozó, egyenesen a romba döntésében utazó politikai garnitúra, de a NER létre sem jöhetett volna, ha a köztársaság alapjai nem rendülnek meg a társadalmi biztonság és az intézményekbe vetett bizalom gyengesége, valamint a pusztító szembenállás és a közjó fogalmát is felemésztő korrupció miatt. A helyreállítás célja tehát nem az, hogy rükvercben hajtsunk vissza 2010-ig, sokkal inkább az, hogy értsük, mi vezetett ahhoz, hogy a NER egyáltalán épülni kezdhetett.
A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap 2026. augusztus 18-ig kapható 2026/33. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
