Horvátország, Albánia és Koszovó védelmi minisztere a napokban katonai együttműködési megállapodást kötött. A tervek között közös gyakorlatok szervezése, valamint a hibrid fenyegetések elleni együttműködés szerepel. A három ország ezzel a lépéssel jelezte: nem csupán együtt akarnak mozogni a régióban, hanem közösen készülnek a jövő kihívásaira is.
A három állam szövetsége azonban nem mindenki szemében tűnik semleges biztonságpolitikai lépésnek. Szerbia azonnal provokációnak minősítette azt, és részletes magyarázatot követelt. Belgrád szerint a megállapodás aláássa a régió stabilitását, mivel Koszovót is bevonták abba, holott azt Szerbia továbbra is saját tartományának tekinti. Nem ez az első alkalom, hogy Koszovó katonai együttműködéssel próbálja megerősíteni nemzetközi státuszát. Mivel államiságát nemcsak Szerbia, hanem több EU-tagállam, valamint Oroszország és Kína sem ismeri el, számára minden diplomáciai vagy védelmi megállapodás egy újabb lépés az önállóság irányába. A két NATO-tagállammal való szorosabb katonai együttműködés tehát nemcsak stratégiai, hanem szimbolikus gesztus is: azt üzeni, hogy Koszovó a nyugati szövetségi rendszerek része akar lenni.
• Milyen szerepet játszhat Magyarország a Balkán új geopolitikai játszmáiban?
• Csak diplomáciai gesztus, vagy valódi katonai szövetség készül a szerbek és a magyarok között?
• Visszatérhet-e a katonai konfliktus réme a Balkánra, és milyen következményekkel járna ez Európára nézve?
A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap április 3-ig kapható 2025/13. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
