
Idén a hőkupolák alapjaiban változtatták meg nyaralási szokásainkat, mert a korábban megszokott szabadtéri programok helyett sokan hűtött terekbe húzódtak. Ez így nem is nyár volt, hanem valami újfajta évszak. Kardos Gábor, a Balatoni Kör alapítója egyre kockázatosabbnak tartja, hogy csak a fürdésre és szűk kéthavi tömegturizmusra épüljön a balatoni gazdaság. Lapunknak egyebek mellett arról is beszélt, miért tartja félrevezetőnek a Balaton kiszáradását sugalló képeket, és hogy miként korlátozzák önös érdekek a tó természetes működését.
– Azt írta pár napja, hogy a hőkupolák miatt idén lényegében elmaradt az általunk ismert nyár. Miben különbözött az idei a korábbi nyaraktól?
– Nem egyszerűen néhány fokkal volt melegebb, hanem nagyon hosszan maradt extrém magas a hőmérséklet. Emiatt egész Európában megszűnt az, amit korábban nyárként ismertünk: hogy jó kint lenni a szabadban. Most az emberek a nap jelentős részében behúzódtak a hűtött terekbe. Az új évszakot „hőkupola”-évszaknak lehetne inkább nevezni, csak augusztus 20-ától kezdődött az, amit igazi nyárként szoktunk meg. Az alkalmazkodás már elkezdődött. Az Év Strandétele versenyünkön idén megjelent egy új Beach Food-trend sósfagyi-menükkel és jegestapas-kínálattal. Európai viszonylatban is élen járó újításról van szó, a klímaváltozás jegyében, amely mutatja, hogy régiónk gasztronómiája milyen innovatív. Úgy gondolom, idén elértünk egy határt, amely fölött a hőség már nem növeli, hanem csökkenti a strandok vonzerejét. Több strandról hallottam, hogy akár 20–30 százalékkal is visszaeshetett a forgalom, bár ez nem volt mindenütt így, és összesített adatok még nincsenek.
– Meg lehet majd állapítani, hogy a visszaesésből mennyit okozott a hőség, és mennyit a drágulás vagy a külföldi utazások népszerűsége?
– Ehhez sokkal részletesebb adatokra lenne szükség. A balatoni turizmust még mindig kizárólag a vendégéjszakák számával mérik, holott ez ma már eléggé félrevezető. A szállások drágulása miatt sokan rövidebb ideig maradnak, és a vendéglátáson spórolnak. A Balatoni Körrel hét pontban fogalmaztunk meg a kormánynak stratégiai javaslatokat. Abban is szerepelt, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adataiból készüljön akár településekre és szegmensekre bontva is hozzáférhető balatoni vendéglátásindex, amivel mindig számolni kellene a vendégéjszakák mellett a turisztikai döntéshozásban. Enélkül csak benyomásaink vannak, miközben a vállalkozóknak érdemi döntéseket kellene hozniuk.
• Mik lehetnek a főbb fejlesztési irányok?
• Mennyiben más a korzózás és a strandolás? Melyik lenne a kívánatos a Balatonnál?
• Az alacsony vízállásról készült képeket félrevezetőnek, egyfajta álhírnek nevezte. Nem bagatellizálja ezzel a tó vízkészleti problémáit?
• Hat évvel ezelőtt lapunknak azt mondta, hogy a „Balaton mindenkié” rossz szlogen. Ezt foglalja össze most azzal, hogy „a Balaton elsősorban a Balatoné”?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!



