Így zajlik az oktatás a front vonalán

Amikor a lányom felhív, és azt mondja, szeretlek, újra erőt ad ahhoz, hogy másnap reggel felkeljek, beüljek az autómba, és elinduljak – mondja Szerhij Pohrebnyakov ukrán taxisofőr, aki a Doneck megyei Druzskivka városát járja az autójával, hogy a helyi lakosokat fuvarozza. A sofőr felesége és lánya még az orosz invázió kezdetén hagyta el a várost, és menekült el Németországba, mostanra pedig az a különös helyzet állt elő, hogy ő támogatja innen a családját pénzzel, nem pedig fordítva. Szerhij története korántsem egyedi, a Kyiv Indepedent riportja szerint a Donyec-medencében továbbra is rengeteg ukrán várja, hogy jobbra fordulhat a sorsa.

Druzskivka mindössze 15 kilométerre fekszik a donbaszi frontvonal egyik legforróbb pontjától, Csasziv Jar városától. A település lakói számára ugyanakkor nem új dolog a katonai fenyegetés. Amikor 2014-ben az orosz szeparatisták lerohanták, négy hónapig az ő felügyeletük alatt volt a város, mielőtt az ukrán hadsereg felszabadította volna. Míg 2022 előtt 54 ezer lelket számlált a település, most 36 ezren élnek itt, és ebben már benne vannak a belső menekültek is, akik keletről érkeztek. Azok, akik itt maradtak, továbbra is dolgoznak, fenntartják a vállalkozásukat, hogy részt vegyenek a lakosság mindennapi ellátásában.