Uráli seregszemle – orosz tanulságokkal

Nemcsak a posztszovjet térség, hanem egész Európa egyik legnagyobb bombázó-repülőtere adott otthont az idei 8. Finnugor Világkongresszusnak. A rendezvényt ugyanis az Észt Nemzeti Múzeumban tartották, amelyet az egykori repülőtér létesítményeit és kifutópályáját felhasználva öt éve immár interaktív múzeumként hasznosítják. Itt látható a világ legnagyobb állandó finnugor etnográfiai kiállítása, egy, a kommunizmusról szóló másik, és még ki tudja, hány időszaki kiállítás.

A rendezvény szervezői a világjárvány miatt tavalyról a 2021-es évre tették át a találkozót, de az orosz hatóságok az idén is a koronavírusra hivatkozva javasolták az Oroszország területén élő különböző népek, nemzetek és nemzetiségek vezetőinek, valamint kutatóinak, hogy a kongresszuson személyesen ne vegyenek részt. Ugye a háttérben ott az „ügyeletes” Oroszország–EU-feszültség, de erre hivatkozni nyilván nem lett volna „elegáns”, hiszen míg az Észtország harmadát-negyedét alkotó orosz kisebbség nem asszimilálódik és nem is fogy, addig az Oroszországban élő különböző uráli népek annál inkább.

Az észt vendéglátókat leszámítva a finnugor anyaországok köztársasági elnökei végül online üdvözölték a világkongresszust, és – az idén először – a lett elnök bejelentkezése lepte meg a résztvevőket. Ő ugyanis a Lettország területén élő, a beolvadás határán lévő lívek képviselőjeként mutatkozott be, hangsúlyozva a lívek történelmi szerepét a lett nemzetté válásban, amelyet még a lett alkotmány preambulumában is elismertek.

• Miről beszélt a kongresszuson Áder János?
• Mivel indokolta Vlagyimir Putyin a távolmaradását?

A teljes cikket a Magyar Hang augusztus 19-én megjelent 2021/34. számában találja (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!