Úzvölgyétől Tihanyig

Hogy nem fogunk együttműködni Románia következő elnökével? Tényleg? Tehát valaki ezt gondolja, hogy ez kellene hogy legyen a kormány külpolitikája – akadt ki Szijjártó Péter egy hétfői sajtótájékoztatón. Ott aktuálisan éppen Ruanda belpolitikájába nem szólt bele, ugyanis éppen a ruandai külügyminisztert fogadta a magyar globális térnyerés jegyében.

Jegyezzük meg rögtön az elején: amiről Szijjártó beszél, az együtt nem működés, az pontosan a magyar kormány Ukrajna-politikája. Zelenszkij elnök esetében valamiért nincsenek ezzel kapcsolatos fenntartásai a magyar kormánynak, mi több, elhatározott cél a feszültség eszkalálása. Részben belpolitikai okból, hogy az Orbán-rezsim egy afféle kémháború pszichózisát alakítsa ki, részben feltehetően külpolitikai okokból – és ezen a ponton nagyon nehéz eltekinteni az orosz kapcsolat meghatározó szerepétől: amit a magyar kormány művel Ukrajna kapcsán, az kizárólag Oroszországnak jó. Merthogy sem az ukránokkal megegyező amerikaiaknak, sem az Ukrajna tárgyalási pozícióját megtámasztó uniós és nem uniós európai partnereinknek nem jó, az biztos. Az európai állásponttal egyenesen az Országház épületében szembesülhetett Orbán Viktor és Kövér László az európai uniós országok házelnöki találkozóján, ahol nemcsak felállva ünnepelték a rendezvényre meghívott ukrán parlamenti elnököt, de még az Orbán Brüsszel-kritikáját részben osztó nacionalista és euroszkeptikus finn házelnök is azt mondta felszólalásában: az orosz imperializmusnak való behódolás nem patrióta válasz a kontinens problémáira.