Elfogy a magyar, de nincs felelős

Sokként érték a vajdasági magyarságot a népszámlálási adatok, kiderült ugyanis, hogy a közösség lélekszáma a legutóbbi népszámlálás óta közel 30 százalékkal csökkent. Míg a 2011-es adatok szerint 254 ezer magyar élt Szerbiában, addig mostanra 184 ezerre csökkent a számuk, vagyis a magyarok csak az elmúlt 12 évben 70 ezerrel lettek kevesebben. Ha az adatok mögé nézünk, még ennél is katasztrofálisabb kép rajzolódik ki: a vajdasági magyarság központjának számító Szabadkán most először kisebbségbe kerültek a magyarok, de a többi, eddig magyar többségű település lélekszáma is hasonlóan apadt. Az elmúlt 12 évben Szerbiában az összes kisebbség közül a magyarság aránya csökkent a legjobban – ráadásul ez éppen akkor történt, amikor Budapest kitűnő kapcsolatokat alakított ki Belgráddal.

Már évek óta figyelmeztettek a szakemberek, és mi is írtunk arról, hogy gond van a vajdasági magyarság demográfiai folyamatainak alakulásával. Miközben a politikai vezetők azzal büszkélkedtek, hogy rekordalacsonyra csökkent a munkanélküliség a vajdasági nagyvárosokban, a szakértők rámutattak, hogy mindez az elvándorló munkaerőnek tudható be. A szabadkai szakszervezetek már évek óta kongatták a vészharangot, de a helyi értelmiség is számos alkalommal jelezte, hogy a kettős állampolgárság bevezetése óta drasztikusan esik a régióban a magyarok száma. Ráadásul az országot elhagyók többsége a jelek szerint még csak nem is Magyarországra költözött: ma már a vajdasági településeken is természetes jelenség, hogy a magyar állampolgársággal rendelkező fiatalok az uniós állampolgárságuk birtokában Nyugaton vállalnak munkát, sőt a legtöbb esetben a családjukat is viszik magukkal.

• Hogyan magyarázza a Vajdasági Magyar Szövetség a csökkenést?
• Ki a felelős a vajdasági magyarság számának eséséért?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap május 19-én megjelent, 2023/20. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!