Valaki majd azért kormányozzon is
Orbán Viktor Szekszárdon

Legalább kormányozni tudnak, jó évtizedig elég széles körben tartotta magát ez a toposz az Orbán-kormány megítélése kapcsán. Valami olyasmit kifejezve, hogy még azok is, akik amúgy nem magától értetődő módon a hívei a fennálló hatalmi konstrukciónak, úgy látták, hogy általában mutatkozik valamiféle határozott végrehajtási képesség, amitől a döntésekből tényleg intézkedések keletkeznek.

Ha másban nem is, ez a meggyőződés a választási eredményekben mégiscsak kifejezésre jutott. Még akkor is, ha tudjuk a hazai választásokról, amit tudunk, vagyis azt, hogy a választási szabályoktól a média-hozzáférésig és a kampányfinanszírozás egyenlőtlenségeiig mennyi minden biztosítja a kormányoldal előnyét a versengésben. „Egyenlő pályák, egyenlő esélyek – én biciklivel megyek”, ahogy a tornatanár foglalja össze az élet esszenciáját az iskolakörfutásra rendelt diákoknak Sándor György iskolai humoralizálásában.

Tegyük félre azt a jól bejáratott tudást a szakpolitika-alkotásról, hogy egyes döntéseknek sokkal jobb, ha nem valósulnak meg, inkább méltán eltűnnek a süllyesztőben, az kétségtelen, hogy az Orbán-kormányok – beleértve az elsőt is – repertoárjában vannak stabil elemek. Ilyen a támogatott hiteleken alapuló lakásvásárlás-ösztönzés, az adókedvezményekre építő gyerektámogatás, mindkettő a magasabb jövedelműeknek kedvezőbb elosztási irány, valamint a kötelező magánnyugdíj-rendszerrel szembeni ellenállás, ami mellett fel lehet hozni érveket, többféle eszmei meggyőződés irányából. Ugyanilyen állandó viszont a környezetvédelemmel kapcsolatos politikák háttérbe szorítása, az egészségügyi reformoktól való tudatos tartózkodás, valamint a növekedésösztönző csodamódszerek alkimisták módjára való keresése és vakmerő kipróbálása a magyar társadalmon. A 2010 utáni időszakban ez társult a 48 vagy akár 24 órás törvénykezés és rendeletalkotás, úgymond, határozottságával. Közben a hagyományos nagy közszolgáltatási rendszerek közül a szociális szférában döbbenetes mértékű pusztítás ment végbe 2010 után, míg az oktatásban lezajlott az egyetlen nagy reform („országátrendezés”), aminek a következményeit nemzedékek nyögik és fogják is még nyögni évtizedekig.

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap február 6-ig kapható 2025/5. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!